Hosszas előkészítés és érdekegyeztetés után megállapodtak a tagállamok a közlekedési szektor legnagyobb szennyezője, a közúti autók kibocsátására vonatkozó uniós szabályokról. Komoly döntés volt: az eredeti elképzelés szerint 2035-től valamennyi belső égésű motorral hajtott új autó uniós értékesítését tiltották volna, de végül – erős német és olasz lobbizás után – a „szén-dioxid-semleges üzemanyaggal” hajtott autók felmentést kaptak. Miről szólt a döntés, és mi várható, mekkora jelenleg a kontinens villanyautóflottája? Röviden összefoglaltuk.
 

Kibocsátás-csökkentés a közlekedési szektorban – a „kiskapu”

Régóta lehetett tudni, hogy az EU klímavédelmi törekvéseivel – az európai zöld megállapodással és az Irány az 55%-kal – összhangban a közlekedési szektor kibocsátását is jelentősen csökkenteni fogják. A közlekedés adja ugyanis az EU teljes kibocsátásának negyedét, amelynek legnagyobb része (72%) a közúti közlekedésből származik. Ráadásul ez az egyetlen ágazat, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása meghaladja az 1990-es értéket, több mint 25%-kal nőtt. A személygépkocsik és a kisteherautók felelősek a teljes uniós CO₂-kibocsátás közel 15%-áért, és ez a legszámottevőbb üvegházhatású gáz.

A fokozatos kibocsátáscsökkentésnél a tervek szerint 2035 lett volna a végpont, amikorra az EU-ban forgalomba kerülő összes új autó nulla kibocsátásúnak kellett volna legyen. Ez gyakorlatilag a hagyományos belső égésű motorok végét jelentette volna. Végül ebben nem sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, és a kapcsolódó uniós jogszabályba bekerült egy passzus, amely szerint:

„Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatot fog tenni a kizárólag szén-dioxid-semleges tüzelőanyaggal üzemelő járművek 2035 utáni nyilvántartásba vételére az uniós joggal összhangban, a járműállományra vonatkozó normák hatályán kívül és az Unió klímasemlegességi célkitűzésének megfelelően.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hagyományos belső égésű motorok maradhatnak, amennyiben karbonsemleges üzemanyagot fogyasztanak – ennek részleteire a későbbiekben tesz majd javaslatot a Bizottság.

A szabályozás azonban felvet pár kérdést – uniós források alapján ezeket igyekszünk tisztázni:

Mi lesz a jelenlegi benzin- és dízelüzemű autókkal, lehet őket 2035 után is vezetni?

Igen, a szabályozás csak a 2035 után forgalomba kerülő autókra vonatkozik, az új szabályok nem írják elő, hogy 2035-ig minden forgalomban lévő autónak nulla CO₂-kibocsátásúnak kell lennie. Aki most vesz egy új autót, azt élettartama végéig vezetheti. Jelenleg az EU-ban egy autó átlagos élettartama 15 év, így érhető el, hogy 2050-re minden autó CO₂-semleges legyen.

És lehetséges lesz majd 2035 után is benzin- és dízelüzemű autókat vásárolni és eladni, lesz hozzájuk üzemanyag?

Igen, mindez továbbra is lehetséges lesz. A fenntartás teljes költsége – az üzemanyag, a karbantartás, a vásárlás és a biztosítás költsége – azonban emelkedhet.

Milyen típusú, nulla CO₂-kibocsátású autókkal fognak a legtöbben közlekedni?

A tendencia leginkább az akkumulátoroselektromos járművek felé mutat, mivel a fenntartás teljes költsége alacsonyabb, mint az alternatíváké. Például a hidrogén és az e-üzemanyagok előállítása – amelyeket villamos energiából és hidrogénből állítanak elő, és szintetikus benzinné alakítanak – drágább, mivel sok villamos energiát igényel. Az akkumulátorok nehezek, ami azt jelenti, hogy egyes közlekedési eszközök nem könnyen működtethetők akkumulátorral – viszont a hidrogén vagy az e-üzemanyagok jó megoldást jelenthetnek hajók, repülőgépek vagy nehézgépjárművek esetében.

Megfizethetőek lesznek az elektromos autók?

Ma az elektromos autók meglehetősen drágák. Az uniós jogalkotók célja, hogy az új szabályok ösztönözzék a nagyobb versenyt, arra motiválva a gyártókat, hogy fektessenek az elektromos járművek kutatásába és innovációjába. Ez remélhetően hosszabb távon lefelé szorítja az árat, amit várhatóan majd a használt elektromos autók piacának fejlődése is segít.

Az elektromos meghajtású járművek fenntartása ugyanakkor költséghatékonyabb a hagyományos autóknál, mivel az áram jelenleg olcsóbb, mint a benzin, és kevesebb karbantartást is igényel. Így a megvásárlást követően az akkumulátoros meghajtású autó teljes fenntartási költsége megegyezik vagy olcsóbb, mint egy benzines vagy dízelüzemű autóé.

Van-e elegendő infrastruktúra a nulla CO₂-kibocsátású autókhoz?

A gyártók jelenleg olyan autókon dolgoznak, amelyek hatótávolsága meghaladja a 600 kilométert. A hatékonyság javul, hogy az autókat ne kelljen olyan gyakran tölteni, vagy hogy otthon egy hagyományos konnektorral meg lehessen ezt oldani.

Elektromos autók az EU-ban: robbanásszerű növekedés

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a kereslet az elektromos személygépkocsik iránt az EU-ban. A legutolsó uniós statisztikák alapján 2020-ról 2021-re számuk 76%-kal nőtt, és ez a trend valószínűleg azóta sem változott, sőt! A forgalomban lévő elektromos autók száma 2021-ben érte el a 2 milliót a tagállamokban. Nem meglepő módon az EU legnagyobb gazdasága – és legnagyobb autógyártója – pörgeti leginkább a piacot: 2021-ben több mint 600 ezer elektromos járművel (ez a szám 2023 elején már egymillió volt). A németeket  követi Franciaország és Hollandia. Érdekes módon Magyarországon is viszonylag magas az elektromos autókszáma, legalábbis közel hasonló mennyiségű volt forgalomban 2021-ben, mint a négyszer nagyobb lakosságú Lengyelországban.

A jövő tehát az elektromos autóké és a klímasemleges üzemanyaggal futó autóké, és az európai autógyártóknak sem kell végül feltétlenül teljesen új alapra helyezniük gyártásukat. Akárhogy is, a célok eléréséhez óriási fejlesztésekre van szükség – kíváncsian várjuk.