Sportoló a „B” oldalon

Hogyan lehet sikeres egy élsportoló az aktív sportolói karrier után? A váltás feltétele vagy velejárója a celebritás, illetve az influenszerkedés? Hol dől el, merre tovább? Milyen „ára” van a „B” oldalon egy olimpiai- vagy világbajnoki aranynak? Berki Krisztián olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar egykori hallgatója mesélt pályájáról, a legizgalmasabb pillanatokról, a karrierjét érintő döntésekről kedden a GTK-n.

-A Gazdaságtudományi Karon szívesen mutatjuk be egykori hallgatóink sikereit, pályájukkal, eredményeikkel szeretnénk inspirálni. Berki Krisztián – aki januárban vette át sportközgazdász mesterdiplomáját egyetemünkön – kiváló példája a kettős életpályamodell sikerességének: élsportolóként elért kimagasló eredményei mellett tudatosan építette civil karrierjét is. Fegyelme és kitartása a sportban a csúcsra juttatta, és a tanulmányai, szakmai pályája területén is kamatoztatta. Tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a sport és az oktatás nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők lehetnek. Példája ösztönzően hat a hallgatókra, új perspektívát adva számukra a tudatos jövőépítéshez – emelte ki a panelbeszélgetésen Bácsné Bába Éva, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet igazgatója.

A Magyar Torna Szövetség napokban megválasztott általános elnökhelyettese, stratégiai igazgatója a Gazdaságtudományi Kar rekreáció és életmód, valamint sportszervezés alapszakos hallgatóinak szervezett panelbeszélgetésen mesélt az első tornász edzésekről és egynapos úszókarrierjéről is.

-Négy és fél évesen – örökmozgó gyerekként – gyakran csimpaszkodtam, lógtam az udvaron álló szőnyegporoló állványon. A szomszédunkban lakó tornaedző ezt látva kereste meg a szüleimet és mentem el az első edzésemre. Kezdetben nem tetszett a dolog, sírva mentem, sírva jöttem edzésről. Idegen volt számomra a közeg, nem olyan volt, mint amilyennek gyermeki fejjel gondoltam. Éppen ezért próbáltam ki az úszást is, a pályafutásom azonban csak egy napig tartott. Az edző ugyanis bedobott a 160 centiméteres vízbe, hogy jussak ki. Azóta sem közegem a víz – mesélte Berki Krisztián.

Az olimpiai bajnok azt mondta: a szigorú fegyelem, az erős hangnem akkor hozzátartozott a sporthoz. Ez azonban már nem a Fehér tenyér című film által bemutatott éra volt. Kiemelte: edzője, Kovács István 1993-tól 28 éven át volt a szakmai vezetője, aki nemcsak tornászt, de jó embert is akart nevelni belőle.

- Csollány Szilveszter 2000-ben, Sydney-ben a Nyári Olimpiai Játékokon bemutatott aranyat érő gyakorlata 15 évesen átütő erővel hatott rám, irányt mutatott, fordulópontot jelentett számomra. Addig nem igazán tudtam, mit is akarok elérni a sport területén. 2002-ben a debreceni szerenkénti tornász-vb-n együtt szerepeltünk, ő világbajnok lett, én 12 ezreddel lemaradtam a legjobb nyolc döntőjéről és kilencedik lettem 17 évesen. 2005-ben azonban ez a 12 ezred EB-aranyat jelentett, ugyanitt Debrecenben – idézte fel a Magyar Torna Szövetség sportigazgatója.

Bár 2007-ben Európa-bajnoki címet nyert Amsterdamban, a stuttgarti vb-n pedig ezüstérmet szerzett, nem sikerült kvalifikálnia a 2008-as pekingi olimpiára.

-Ez a hosszabb, kényszerű „versenyszünet” alkalmas volt arra, hogy megvizsgáljuk azokat a területeket, amelyek tovább segíthetik a sikeres felkészülésemet. Így a mentális támogatás érdekében ekkor kezdtem sportpszichológussal együtt dolgozni, ez a munka azóta nagyon sokat segített. Így a 2012-ben megrendezett londoni olimpia selejtező szakaszában is, amikor hibáztam és egyáltalán nem volt biztos a döntőbeni szereplésem – fejtette ki Berki Krisztián, aki a londoni nyári játékokra már kétszeres világbajnokként és ötszörös Európa-bajnokként érkezett. 

A 2012-es olimpiai bajnoki cím megszerzésééig sokszor akadályozta sérülés a versenyzésben. 2002-ben a többszöri bokasérüléseket követően lett lólengés-specialista, 2014-ben pedig a nanning-i világbajnokságon újultak ki súlyos ízületi és porcproblémái.

-Az élsport nem egészséges. Két vállműtét és két hosszabb kihagyás után sikerült újra versenyeznem. Még a harmadik beavatkozás után is megpróbáltam, de nyilvánvalóvá vált az orvosok és számomra is, hogy a bal vállam szinte egyáltalán nem terhelhető. Mára megtanultam ezzel együtt élni – tette hozzá.

Berki Krisztián – aki 2021 óta a hazai szakági szövetség sportigazgatója – úgy véli: a mai élsportolói generáció már sokkal tudatosabban készül a profi karrier utáni „B” oldalra, a civil életre. Bevallása szerint őt a családja, környezete kitartóan „ösztönözte” ezen az úton.

-Az edzői pálya soha nem volt cél, az egyetemi tanulmányaimmal párhuzamosan fokozatosan alakult a szövetségi szerepvállalásom. Sportolóként még nem láttam át, mekkora munkát jelent egy ekkora szervezet működtetése, a sportolói közösség megszervezése, mozgatása. Sportközgazdászként már más szemlélettel fordulok a munkám felé, amelynek része egyebek mellett az infrastruktúra-fejlesztés, a finanszírozás, a tehetséggondozás és a szponzoráció – sorolta az olimpiai bajnok.

Berki Krisztián meggyőződése, hogy áldozat nélkül nincs győzelem, csakis a kitartás, a monotonitástűrés és a tisztelet vezet a siker felé. Sportolóként és sportvezetőként sem szeretett volna celebbé válni és influenszernek sem tartja magát, annak ellenére, hogy aktívan jelen van közösségi médiafelületeken. Az olimpiai bajnok a hallgatóknak beszélt még arról, hogyan tudta a sikerek ellenére megőrizni önazonosságát, illetve szó volt motivációjáról és márkaépítésről is.

Berki Krisztián a Debreceni Egyetemen tett látogatása alkalmával találkozott a DEAC torna szakosztályának fiatal tehetségeivel is.

Sajtóközpont - ÉE