Konferencia a boldogság jegyében

A boldogság világnapja alkalmából első alkalommal szervezett konferenciát A boldogság nyomában címmel a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke. Az előadók több tudományterület szempontjából megközelítve keresték a választ arra a kérdésre, mit is jelent a boldogság, és miért Finnország a világ legboldogabb országa.

A boldogság nemzetközi világnapja március 20-a, amelyet az ENSZ közgyűlése 2012-ben nyilvánított világnappá, kinyilvánítva ezzel is, hogy a boldogságkeresés emberi alapjog, az emberi lét egyik alapvető célja. Ez a nap emlékezteti az embereket arra, hogy a boldogság nem egy elérhetetlen cél, hanem egy folyamatosan ápolandó állapot.

Maga az ötlet a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik, ugyanis az ázsiai ország vezette be a világon elsőként a bruttó nemzeti boldogság fogalmát, mivel úgy vélték, ez többet elárul lakosai jólétéről, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

Első alkalommal 2013. március 20-án, azóta pedig világszerte számos eseménnyel ünneplik, a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék pedig idén első alkalommal csatlakozott A boldogság nyomában című konferencia rendezésével a világnaphoz.

A március 17-i, keddi program nem véletlenül a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék szervezésében valósult meg, hiszen a világon a legboldogabb nép a finn. A szervezők – köztük Magyar-Bihari Eszter nyelvtanár és Kormos Erik PhD-hallgató – úgy vélték, mivel a World Happiness Report ranglistája alapján Finnország tavaly nyolcadik alkalommal lett a világ legboldogabb országa (Magyarország a 69.), a két esemény összekapcsolása alkalmat teremt arra, hogy interdiszciplináris megközelítésében, a hallgatók bevonásával járják körbe, mit is jelent a boldogság, és mi lehet az oka a finnek boldogságának.

- Boldogság. Kevés olyan fogalom létezik, amelyet ennyire sokféleképpen próbáltak megérteni, leírni, kutatni és megélni az emberiség története során. Már az ókori gondolkodók is fontosnak tartották, hogy a boldogság természetét megfogalmazzák. A művészetek pedig – legyen szó költészetről, zenéről vagy festészetről – a boldogság megfoghatatlan szépségét próbálták formába önteni. A mai napon mi is kísérletet teszünk arra, hogy több, különböző perspektívából közelítsünk a boldogság szerteágazó kérdéséhez – fogalmazott megnyitójában Kelemen Ivett, a DE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszék adjunktusa.

A tanszék jövőre ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, így a konferencia lehetőséget nyújtott a közelgő jubileum apropóján a finn nyelv és kultúra specializáció rövid bemutatására is.

- A finnugor szakos képzés már a hatvanas években elindult, finn szakon pedig 1990 óta lehet tanulni a Debreceni Egyetemen. A kétciklusú képzésben minden évben indítunk BA szinten specializációt, erre az egyetem bármelyik, nem tanárszakos hallgatója jelentkezhet előfeltételek, előzetes nyelvtudás nélkül, a tanárszakosok pedig az úgynevezett „tudóstanár” képzés keretében tanulhatják a finn nyelvet – ismertette Maticsák Sándor, a tanszék vezetője.

A nyelvészprofesszor kiemelte: a képzés lehetőséget nyújt mesterszak elvégzésére is, ahol a finn nyelvtanulás mellett már erősebben van jelen a nyelvészet, aki pedig szeretné, folytathatja tanulmányait PhD-képzésben is a doktori alprogram keretében.

- A szakunk népszerű, amelyhez a finnországi nyári egyetemi és hosszabb időtartamú, féléves ösztöndíjak is hozzájárulnak – emelte ki Maticsák Sándor.

A konferencia előadásainak összeállítását a tudományterületi sokszínűség jellemezte, mivel a specializáció az egyetem szinte valamennyi hallgatója számára elérhető, így alapszakjuk szempontjából közelítették meg a boldogság témáját.

Az előadók között a biológia és idegtudomány képviseletében orvostanhallgató és gyógytornász hallgatók meséltek a boldogság testi tüneteit előidéző belső folyamatokról, de szóltak arról is, hogy mi a különbség a spontán és a tudatos mosoly között. Az előadóművész-hallgató a boldogságot mint zenei darabok témáját taglalta. Ha boldogságról van szó, nem maradhatott el a pszichológiai megközelítés sem, amelyet egy pszichológus végzettségű volt hallgató ismertetett, aki egyébként a közelmúltban doktorált finn nyelvészetből. Nem hiányzott a nyelvészeti témájú előadás sem, doktorandusz hallgatók a boldogság, az öröm és a jólét szavak eredetét mutatták be néhány rokon nyelvben, finn, észt, északi számi, mordvin és természetesen a magyar összevetésével. De volt, aki gazdasági, közgazdasági irányból keresett magyarázatot a finnek boldogságára, amelyhez kapcsolódóan a finn oktatási modellt is megismerhette a közönség.

A világnap alkalmából tartott konferencia sikerét, az előadó hallgatók és a közönség érdeklődését látva a szervezők úgy döntöttek, hogy állandó tavaszi eseményként – a boldogság napjához igazodva – finn tematikájú, egyéb rendezvényeket is rendszeresen szerveznek majd a jövőben.

Sajtóközpont - BZs