Rendszeres szájápolással a szívroham ellen

A nem megfelelő szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a magas vérnyomás előfordulására gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a KSH adatbázisában elérhető adatok alapján. Ghanem Amr Sayed, az Egészségtudományi Kar kutatója szerint a következtetések nem csak tudományos, hanem alkalmazható népegészségügyi eredménnyel is jártak.

A kutatást a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és a DE Publikációs Díjjal jutalmazta.

A Központi Statisztikai Hivatal Európai Lakossági Egészségfelmérés Adatbázisát alapul véve készült el az a legfrissebb felmérés, mely a szájhigiéniával kapcsolatos tényezők, a szájüregi megbetegedések és a krónikus, nem fertőző betegségek közötti összefüggéseket vizsgálta, kiemelt hangsúlyt fektetve a szív- és érrendszeri problémákra a felnőtt magyar lakosság körében. Ez volt az első olyan hazai kutatás, ami a kérdéskört közvetlenül népegészségügyi adatokon keresztül tanulmányozta. Mivel több mint 5600-an vettek részt a felmérésben, a vizsgálat megbízható, országosan reprezentatív epidemiológiai következtetések levonását tette lehetővé.

Ghanem Amr Sayed, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségügyi Informatikai Tanszékének tanársegédje a hirek.unideb.hu-nak elmondta: sikerült kimutatni, hogy a sztomatológiai, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések között közvetlen kapcsolat áll fenn. 

- Sokan szeparált területként gondolnak a szájüregre, de az ott megjelenő fertőzések mindennel összefüggenek. A szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a neurodegeneratív, metabolikus és nagyon sok szisztémás betegséggel is kapcsolatban van a nem megfelelő szájhigiénia. Kifejezetten olyan baktérium hatásmechanizmusára koncentráltunk, mely gyulladást és vérzést okoz az ínyben, de nem csak lokálisan invazív, nem csupán a szájtasakban található meg, hanem a véráramba jutva hozzájárulhat az érfalak gyulladásához, szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában, ami ismert kockázati tényezője a magas vérnyomásnak, a szívrohamnak és a sztróknak  - tájékoztatott a szakember. 

A rendszeres fogmosással, fogselyem használatával, a szűréseken való részvétellel a krónikus folyamat megelőzhető. Ghanem Amr Sayed szerint a legtöbben vagy nem veszik észre, vagy nem foglalkoznak a problémával.

- Az elsődleges tünet mindig az ínyvérzés, majd ezután következik az ínysorvadás. Ha mindez megtörténik, leépül a fogat szupportáló struktúra, a fogat a helyén tartó csont és szövetek sorvadnak, ezt gyógyítani, javítani már nem lehet. Ezek a baktériumok normál esetben is jelen vannak a szájüregben, de a fertőző ágens akkor kaphat szabad utat a véráramba, ha nincs meg a rendszeres és megfelelő szájápolás. Noha korai stádiumban nem láthatóak jelei a problémának, de a fogorvos azonnal észleli a fogágybetegségek klasszikus tüneteit. Kijelenthető, hogy akiknél ezek a fogágybetegségek jelen vannak, azoknál a parodontális gyulladás növeli annak esélyét, hogy a baktériumok bejussanak a véráramba – tette hozzá.

A felmérés során ínyvérzést a vizsgált páciensek mintegy tizenkilenc százalékánál azonosítottak. A begyűjtött panaszokat nem orvosi diagnózisok alapján határozták meg, hanem a betegek maguk írták le egy kérdőív segítségével a tapasztalataikat és tüneteiket. A szakember szerint, ha az önbevallottak ilyen magas arányánál sikerült azonosítani fogínyvérzést, akkor a betegség a társadalom szélesebb körét érintheti. Hozzátette: Magyarországon minden harmadik ember szenved fogágybetegségben. Fogkőlerakódás esetén minél hamarabb fogorvoshoz kell fordulni. 

A tapasztalatok és következtetések publikálásában Ghanem Amr Sayed mellett szerzőtársaként szerepelt Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja, Nagy Attila, az Epidemiológiai Tanszék vezetője, valamint Németh Orsolya, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének igazgatója. Az adatok kiértékeléséhez különféle mesterséges intelligencia alapú algoritmusokat alkalmaztak, a világon elsőként használták sztomatológiai kutatásban az ElasticNet alkalmazást, ami megmutatta, hogy mely változók járultak hozzá leginkább a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának statisztikai magyarázatához. 
Ghanem Amr Sayed szerint a kutatásnak pozitív hatása lehetne az, ha a háziorvosi prevenciós ajánlásban szerepelne a szájüregi állapot rögzítése és célzott programok indulhatnának egyes társadalmi csoportok körében. 

A kutatásról szóló publikáció a Plos One című lapban jelent meg. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38635852/

Sajtóközpont - BZ