Stabilitás és fejlődés – Évet értékelt a kancellár

Bács Zoltánnal, a Debreceni Egyetem kancellárjával Városi Élet című műsorunkban készült beszélgetés. Ebben az elmúlt évek eredményei és feladatai, az intézmény költségvetése és a képzési palettája mellett szóba került a kutatási eredmények hasznosítása, az infrastruktúra fejlesztése és a 2026-os tervek is.

Az idei, februári felvételi időszakban is széles kínálattal várja a jelentkezőket a Debreceni Egyetem: 71 alapképzési szak, 98 mesterszak, 6 osztatlan- és 51 tanárszak, valamint 48 duális formájú képzés közül lehet választani. Az év eleji és nyári felvételik során összesen 10-12 ezer magyar és külföldi diákot vesznek fel ide. Bács Zoltán ezzel kapcsolatban kijelentette:

a Debreceni Egyetem hosszú évek óta a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény.

A slágerszakok jellemzően az egészségügyi, orvosi, informatikai és gazdaságtudományi területeken vannak. Egyúttal látszik az egyetem külföldi népszerűsége is, hiszen a Stipendium Hungaricum nevű nemzetközi ösztöndíjprogramban, a Magyarország iránt érdeklődők 40%-ka, azaz 43 ezer jelentkező jelölte meg első helyen.

A kancellár kiemelte:

a Debreceni Egyetem innivatívan reagál a világ és a piac változásaira, amit igyekszik leképezni a képzéseiben is.

Így a régóta működő szakok tartalma gyökeresen átalakult az évtizedek során, valamint számos teljesen új képzést is elindítottak. Ennek részeként a mestreséges intelligenciát is be kell építeniük az egyetem életébe, mert mindehol lehet szerepe és haszna is. Bács Zoltán szerint egyúttal „megvan a maga veszélye is, ezért kifejezetten eszközként kell kezelni.” A vele járó robotizáció pedig ugyancsak részévé vált a működésnek. Hozzátette

a mesterséges intelligencia viszont nem old meg mindent, az emberi tudásra továbbra is nagy szükség van, ezért fejlesztjük a képzéseinket.

A felsőoktatási intézmény hatalmas közösséggel rendelkezik, a tavaly októberi adatok alapján egészen pontosan 32 500 hallgatóval, melyből 7600 külföldi és több mint 23 ezer nappali tagozatos diák. A 13 ezres munkavállaói létszámot is idevéve az egyetemi polgárok száma meghaladja az 50 ezret.  Éppen ezért fektettek és fektetnek a továbbiakban is nagy hangsúlyt az infrastruktúra fejlesztésére. A folyamatlan lévő beruházások közül idén befejeződhet a Kémia Épület felújítása és a Műszaki Kar B épülete. Ezután az Ótemető utcai campus régi épületszárnyára kerül sor, ami 2027-re fejeződhet be. Továbbá

ebben az évben tervezzük elkezdeni a Böszörményi úti campuson egy új diákhotel és learning center építését, illetve egy új in vitro központ létrehozását a Klinikai Központ területén

– jegyezte meg Bács Zoltán.

A bővülő infrastruktúra egyik leglátványosabb helyszíne a Gyógyszerésztudományi Karnak és a tavaly átadott Járműlabornak is otthont adó Vezér utcai Tudáspark, amely lassan az egyetem innovációs campusává növi ki magát – fogalmazott a kancellár. Itt már jelenleg is készül az intézmény új, Sport-, Zene- és Társadalominnovációs Központja. Ez további sportolási lehetőséget biztosít majd, illetve a könnyűzenei képzés helyszíne lesz. Emellett

az egyetem határozatlan időre megkapta a várostól a főépület előtti tér vagyonkezelését, ahol szintén fejlesztéseket tervezünk

– tette hozzá.

A megnövekedett hallgatói létszám szükségszerűen magával hozta, hogy az elmúlt bő tíz évben a Debreceni Egyetem költségvetése 82 milliárd forintról több mint 200 milliárd forintra emelkedett. Ez teremt forrást az idei és a következő évekre tervezett beruházásokra – a pályázati lehetőségek mellett.

A beszélgetés során szóba kerültek az egyetemen folyó kutatások és azok piacképessége is. A kancellár szerint a folyamatosan zajló kutatások közül nyilván nem mindegyik lesz azonnal alkalmazható a piacon, fejlesztésükkel azonban ezt el lehet érni. Az eleve igényvezérelt vizsgálatokból viszont szükségszerűen nagyobb eséllyel lehet hasznosítható eredmény. Napjainkban a gyakorlatba átültethető kutatások a hangsúlyosak, mégha nem is csak ezek viszik előre a világot. Azonban

egyre inkább kezdenek kialakulni az olyan kapcsolatok a Debreceni Egyetem és a városba települt gazdasági szereplők között, hogy egy-egy vállalattal közösen reagáljunk adott problémákra

– emelte ki Bács Zoltán.

Az intézmény viszont nem csak a felsőoktatásban van jelen: fontos szerep jut az általuk fennatartott óvodai- és iskolai rendszernek. Szakképző iskoláik évről évre ott vannak a hazai élmezőnyben, de a kancellár ezek közül is Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégiumot emelte ki. Az iskola komoly fejlődésen ment keresztül mióta az egyetem átvette a fenntartó szerepét, hiszen új szakterület jelent meg itt az egészségügyi képzéssel és sportgimnázium is létrejött. Emellett az épületek felújítása is megtörtént, a tornaterem és sportcsarnok kiépítése pedig jelenleg is zajlik.

Bács Zoltán azzal zárta gondolatait, hogy 2025 viszonylag jó esztendő volt gazdasági értelemben is, és bár a külső körülmények mind lokális, mind regionális értelemben meghatározzák az intézmény életét, de

az egyetem célja a stabil, zavartalan működés fenntartása és a bevételek esetleges növelése 2026-ban is.

A beszélgetést visszahallgathatja a DEmedia.hu Podcast rovatában.

A műsort Gábor-Vígh Vanda vezette.