A szervezett bűnözés számára a stream platformok évek óta jól működő pénzmosási lehetőséget jelentenek – írja a svéd, a stream világáról korábban is nagyobb oknyomozó riportokat közlő Svenska Dagbladet. A több lap, köztük a Guardian által is ismertetett cikk négy, különböző bandához tartozó bűnöző, illetve egy, a neve elhallgatását kérő rendőr állításaira támaszkodik.

A módszert az egyik bűnöző szerint már 2019 óta alkalmazzák. Az illegális tevékenységekből – kábítószer-kereskedelemből, bérgyilkosságokból, csalásokból, lopásokból – származó pénzt bitcoinra váltják, majd ebből streameket vásárolnak a bandákhoz kötődő előadók számára. Az ebből származó – immár tiszta pénznek számító – jogdíjat az előadók visszaadják a bűnözőknek. “A Spotify gyakorlatilag bankautomataként működik a bandák számára” a rendőr szerint. Néha a megvásárolt streamek még a toplistákra is feljuttatták a számokat, amiknek így a valós hallgatottsága is megugrott.

A lapnak nyilatkozó rendőr azt mondta, megkereste a Spotify-t az ügyben, de nem hívták vissza. A svéd cég hivatalos közleményében azt írta, hogy a hatóságok nem keresték őket, és ők nem tudnak olyan bizonyítékról, ami a leírt pénzmosásra utal. A Spotify szerint náluk a streamek kb. 1%-a mögött nincs valódi hallgatói aktivitás. (A Deezer rendszere a streamek 7%-áról mutatta ki, hogy csalás eredménye.)

A Billboard emlékeztet arra, hogy amikor nemrég egy amerikai iparági konferencián a SiriusXM- Pandora egyik vezetője arról beszélt, hogy a stream csalások mögött “bűnözői tevékenység” és “agresszív külföldiek” sejlenek fel, akkor sokan nem vették őt komolyan. A csalások régóta problémát jelentenek, de a zeneipar csak idén kezdte el igazán helyén kezelni a problémát – mint arról itt írtunk, nyáron alakult egy széles iparági szövetség a csalások megfékezésére.