Ahogy a bevezető posztban már említettem, a végtelen világűr felé vesszük az irányt, és megpróbáljuk körbejárni, hogy kié a világűr, és még néhány ehhez kapcsolódó  kérdésre is választ keresünk a cikksorozatban.

Ehhez az első lépés az űrjog megismerése, tanulmányozása. De jure rövidre is zárhatnánk a kérdést. A világűr senkié, avagy mindenkié. Kellene hogy legyen...

Gondolom nem lep meg senkit, hogy a jogi szakirodalom legfrissebb részei közé tartozik az űrjog  fogalma és teljes tartalma. Engem meglepett, hogy magyar nyelven már 1964-ben olvashattunk az űrjogról érintőlegesen, Gál Gyula jóvoltából. Már ebben az időben sem vitatták, hogy az űrjognak a nemzetközi jog kategóriában a helye. Nemzetközi irodalomban feltehetően Emile Laude volt 1910-ben az úttörő aki először foglalkozott a témával. Érdekes hogy már az első világháború előtt is foglalkoztatta az embereket nemcsak a világűr, hanem az ezzel járó lehetséges jogi bonyodalmak sora.

Gál Gyula leírása az űrjogról: 

…mindazoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a világűrkutatással, illetve a világűr és az égitestek felhasználásával (világűrtevékenység) kapcsolatban keletkezett belső állami és államközi viszonyokat, valamint e tevékenységnek az egyes személyek jogait érintő kihatásait szabályozzák.

Érezhető belőle a szocialista narratíva, de akkoriban ez egy helytálló definíció lehetett.

Állami és államközi... Hol volt még ekkor a SpaceX vagy a Blue Origin?? Akit jobban érdekel az űrjog rövid története, azoknak javaslom Darvas Tamás tanulmányát, amit itt találtok:

https://epa.oszk.hu/02700/02769/00020/pdf/EPA02769_arsboni_2020_03-04_03-16.pdf

A tanulmány többször említi az 1967-es keltezésű Világűrszerződést (The Outer Space Treaty). Ebben az egyezményben szerepel több "megnyugtató" tétel is:

• A világűrnek minden ország számára hozzáférhetőnek kell lennie, és szabadon, tudományos céllal kell vizsgálódni benne.
• A világűr és az égitestek nem esnek az állami tulajdon igénylésének hatálya alá.
• Az országoknak kerülniük kell a világűr vagy az égitestek szennyezését és károsítását.
• Az űr felfedezése során az országok felelősséggel tartoznak és felelősek az általuk okozott károkért.
• Az űrkutatást a „közös munkára és segítségnyújtás elvének” irányítása kell, hogy vezesse, például kötelezve az asztronautákat, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak szükség esetén.

Óvatosan megjegyzem, hogy ezt a szabályozást (szemetelés, felelősség a károkozásért és a tulajdonjog tisztelete) a Földön sem sikerül betartani, akkor hogyan szeretnénk betartatni a világűrben?? 

Ami a magánszervezeteket illeti... Ők jogilag nem állami szervezetek, így ez értelmezhető szerintem úgy is, hogy kvázi nem esnek a törvény hatálya alá. Musk-ot ismerve, nem elképzelhetetlen hogy ő is így látja ezt. Már hivatkozott a Marsra mint "free planet", azaz szabad bolygó... A magánszervezeteket az állami jog korlátozza, de ez éppen eléggé ingoványos talaj ahhoz, hogy "hallgatás, beleegyezés" elvén mégsem legyen korlátozó erejű. Kérdés hogy az állami jog (országonként) mennyire harmonizál a Világűrszerződéssel.

Nemrégiben volt hír, hogy a Colosseum és a pisai ferde torony is károsodott miután turisták karcolták, graffitizték össze.  Ahol turisták vannak, ott szemét és károkozás is lesz előbb utóbb... Hamarosan indulnak, vagy már el is indultak az űrturistákat szállító gépek. Egyelőre "csak" az űrbe mennek, és egy meglehetősen szűk réteg, de már körvonalazódik számomra hogy a harmadik pont hamarosan veszélyben lesz. Ezt az ipart is a "magánszektor" fogja vinni, ami szintén kívül esik az állami apparátuson.

Számomra ez a terület hasonló csapdákat rejthet, mint anno a rendszerváltás idejében megerősödő maffiahálózat Magyarországon. Ez is egy érdekes feldolgozásra váró téma lesz. Én kimondottan kedvelem kutatni ezt az időszakot. Nagyon szövevényes, viszonylag sok szereplős katyvasz, ahol épp a rendőrségnek sem volt mindig érdeke a tisztánlátás.

Vissza az űrbe.