„A kezdet kezdetétől az volt a célunk, hogy változtassunk a sport körüli közbeszéd színvonalán” – vallja Mártha Bence a blogújságírás egyik bölcsőjének számító NST Blog egykori szerkesztője. A Szándékos kezelésben mesélt a blog evolúciójáról, arról, hogyan érezték magukat Hegedűs Henrikkel Mészöly Géza és Sallói István mellett a köztévében, és hogy miért esett szét a Népsporttá átnevezett blog a Nemzeti Sport Online-nál. Büszke rá, hogy változtatni tudtak a sportújságírás stílusán, nyelvezetén, a címadásokon, és hogy az egykori bloggertársak ma NB I-es kluboknál dolgoznak, illetve könyvet adnak ki a futballról.

A futballszeretők körében éveken keresztül igazoldási pont volt a Bede Márton által az Indexen 2005-ben létrehozott NST, vagyis a Nou San Trafford Blog, amelyet fénykorában 70 ezren olvastak havonta. A blog egyik első szerkesztője, fő arca, Mártha Bence újságíró, műfordító, blogger a Szándékos kezelés című műsorban mesélt a kezdetekről, a blog fejlődési ívéről, az általa gyakorolt hatásról és megszűnéséről. Nehéz vitatkozni egyik állításával: az NST volt a hazai sportblogolás bölcsője.

„A blogírás lényege az önkifejezés, ilyen értelemben újságíró is írhat blogposztot, hisz itt az újságírás szabályaitól elszakadva közölheti a véleményét. Ahogy egyre többen írtak a blog.hu-ra, szépen lassan kiderült, hogy a tartalomelőállítás nem egy szakma. Ha végignézzük például a legjobb tollú magyar újságírókat, egyiküknek sincs újságíró végzettsége. Az Indexre került blog.hu-ra egyre többen készítettek tartalmat, ezáltal az Index hozzájárult a közösségi tartalomgyártás fejlődéséhez”

– ment vissza a kezdetekhez Mártha Bence.

Az induláskor minden jelentősebb külföldi bajnokságnak volt egy felelőse, a magyar fociról pedig egyáltalán nem írtak, legfeljebb időnként a válogatottról. Amikor elkezdtek özönleni a kommentelők, a faragatlan hozzászólókat és a trollokat száműzték, és megmaradt egy, a blogtartalmak iránt fogékony, értelmes, lojális tábor. „Volt, hogy egy meccs alatt 2-3 ezer hozzászólás sorjázott, a technika el sem bírta, lefagyott a rendszer. Annyira érdekes hozzászólások voltak, hogy úgy éreztük, ezeknek az embereknek nem a kommentmezőben kellene helyet adni, hanem a blogon.”

Ám a blogok nyelvezetében súlyos kivetnivalókat találtak.

„A magyar sportújságírásban hosszú évtizedek óta használt kellemetlen nyelvezet ragadós példának látszott, mert számos bloggerünk azt hitte, a sportról tényleg így kell írni, kerülve a szóismétléseket, furcsa szinonimákat alkalmazva. Olyanokat, mint a cerberus, a pöttyös, meg a gárda. A mai napig kitépem a hajam, ha olvasom őket. El kellett nekik magyaráznunk, hogy a blogon úgy érdemes írni, mintha az ember a kocsmában dumálna a barátjával” – hangzott a stílusgyakorlati visszatekintés. Mártha Bence arról is beszélt, hogy Hegedűs Henrik szerette volna betömni a hazai sportújságírásban tátongó hatalmas lyukat, és szakszerűen, közérthetően szeretett volna írni a taktikáról. Mások is csatlakoztak ehhez a törekvéshez, amely odáig vezetett, hogy Szabó Christophe, Szabó Peet és Soós Márk Olvasd a játékot – Hogyan nézzünk focimeccset címmel közölt könyvet a futball taktikai fejlődéséről.

A Mészöly, Hegedűs és a Sallói, Mártha páros

Felidézte a 2010-es világbajnokságot, amelynek alkalmával az MTV szakértőként behívta őt és Hegedűs Henriket a stúdióba.

„Testnevelésből felmentett, öltözőt soha nem látott figurákként ülhettünk be sokszoros válogatottak mellé, akik nem igazán szerettek minket. Ennek szimbolikus jelentősége volt. Az emberek ekkor rájöttek, hogy a stúdiós szakértés sem egy szakma, és a bloggernek, aki órákat töltött el, hogy másokkal vitatkozzon a labdarúgásról, elolvasott több száz könyvet a fociról, és megnézett több ezer meccset, lehetnek olyan gondolatai, amelyek például a sokszoros válogatottnak nincsenek.”

Hegedűsnek Mészöly Géza volt a párja a próbaadáson, Márthának pedig Sallói István. „Salival jóban vagyunk, sűrűn beszélünk, de az elejétől ő volt a futball-bloggerek nemezise: »mit tud ez; tornából felmentett gyerek; ezt nem lehet könyvből megtanulni«, ehhez hasonlókat mondott az újonnan feltűnt sportbloggerekről. Volt bennünk egy dac, hogy nehogy már csicskáztasson minket egy olyan ember, aki a nem is annyira mindig jó magyar válogatottnak a tagja volt.”

Mártha Bence megjegyezte, eleinte nem csak a volt futballisták, a sportújságírók is magas lóról beszéltek a bloggerekkel.

Az NST egyre szélesebb körben kínálta a tartalmakat: krikettről, rögbiről, kézilabdáról írtak a szerzők, majd a magyar futballról is. Viszont az Indexnél turbulens időszakot éltek, és nem sikerült keresztülvinni a kívánt fejlesztést, emiatt Mártháék nehéz szívvel átköltöztek a Nemzeti Sport Online felületére, annak ellenére, hogy a portál egyesítette mindazt, ami szerintük rossz volt a magyar futballban.

„Modoros volt, avítt, rossz stílusú, nem is igazán folyt újságírás, hírszerkesztéssel foglalkoztak.”

Arra viszont jó szívvel emlékezett vissza, hogy amikor a Nemzeti Sportnál először megtartották a prezentációjukat Hegedűs Henrikkel arról, hogy milyen típusú tartalmakat hoznának az online-ra, s ez miért éri majd meg a lapnak, a „felsorakozott vezetőség” tátott szájjal hallgatta őket. Azonban az NS-es sportújságírók jelentős része Mártha emlékei szerint a személyük elleni támadásként élte meg a megjelenésüket. Kivéve egy marketinges kollégát, akinek a segítségével a Népsport Blog a portál címlapjának felső részében kapott egy blokkot. „Beleszédültünk, hogy mekkora lehetőség kapujában állunk. A kezdet kezdetétől az volt a célunk, hogy változtassunk a sport körüli közbeszéd színvonalán. Ennek volt a része például a Kazinczy SE Blog, amelynek a szárnyvédő vagy a tükörszélső szavak megszületését köszönhetjük. A sportblogok sokat változtattak a sportújságírás stílusán és a címadáson is.”

Ágyúsok a Hősök terén

A szurkolói közösséget a szó szoros értelmében is megmozgatta néhány blog: az Útwenger például közös meccsnézést szervezett a Hősök terére, ahol mintegy másfélezer Arsenal-drukker gyűlt össze. Korábban nem volt példa ilyen aktív közösségi életre a nemzetközi foci hazai kedvelői körében. Gyűjtéseket is szerveztek a népsportosok, a Bianconeri Blog például annyi pénzt kalapozott össze, hogy Mártha szavai szerint aranyfokozatú támogatója lett a Budapesti Állat- és Növénykertnek.

A magyar futballal és a hazai klubokkal is szerettek volna foglalkozni a Népsportnál, és a Debrecennek, a Kecskemétnek, a Diósgyőrnek lett is blogja, de az FTC-blog elindulása után nem sokkal a klub jogdíjat követelt a név és a címer használata miatt, így kútba esett a kezdeményezés. Mivel a tévé már 15 éve is eszméletlen mennyiségben kínálta a jobbnál jobb meccseket, a magyar mérkőzések színvonala nem vehette fel a versenyt a top-csapatok meccseivel, így a nemzetközi futball maradt a fő irány.

A Népsport Blog Mártha Bence visszatekintése szerint úgy fejlődött, ahogy kellett, ám az említett marketinges kolléga elment a Nemzeti Sporttól, és vele együtt eltűnt az ember, aki képviselte volna a bloggyűjtő érdekeit.

Ezzel párhuzamosan az informatikai háttérre sem költött már a cég. Ez technikai értelemben visszaeséshez vezetett, és a Ringier egyre inkább elveszítette az érdeklődését a blog iránt. A blogmotor végül beadta a kulcsot, és Mártháék tovább akartak állni, az Origo hívta őket. Gyors blogmotorfejlesztést ígértek nekik, de ez végül két évig húzódott, így a Népsport Blog nem érte meg, hogy ezen az új motoron mutatkozzon be. „A nemzeti sportos halállal gyakorlatilag kilehelte a lelkét a Népsport Blog. Nagyon sok olyan embernek sikerült hangot adni, akinek érdemes volt odafigyelni a hangjára.”

Mártha ma nehezen tudja elképzelni, hogy hasonló alapokon építkezve el lehessen indítani egy olyan blogot vagy bloggyűjtőt, mint amilyen a Népsport volt, hiszen „az exhibicionisták inkább vlogolnak, influenszerek lettek, és az írás nagyon melós dolog.” Nagy dolognak tartja, hogy a régi népsportos bloggerek keze nyomán ma szakajtónyi külföldi sportkönyvet lehet magyarul olvasni, ő maga mintegy 30 kötet fordításában vállalt szerepet. „Ezeknek a könyveknek (is) hála, van valamennyi részünk abban, hogy ma Magyarországon sokan szeretnének mélyebben belelátni a futballba.”

Tartja, az NST legnagyobb felfedezettje Hegedűs Henrik, aki ma az MLSZ elemzője, és rendszeresen értelmezi az M4Sporton az NB I-es és a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket, illetve a legnagyobb labdarúgótornák meccseit. De rajta kívül sokan „kilőttek” az NST-ből:

Mártha emlékeztet rá, a 12 NB I-es csapat felénél dolgozik például a kommunikációs stábban egykori bloggertárs, illetve vannak olyanok is, akik nyilvános platformokon értelmezik a labdarúgást,

így tesz például Szabó Christophe a 24.hu portálon és az Eurosporton vagy Szabó „Peet” Péter szintén a 24.hu-n és különböző podcastokban. Mások, például Kele János vagy Trombitás Kristóf a politika felé fordultak.

Úgy látja, bizonyos mértékig elfogadta a közvélemény a bloggerek státuszát, ám az szerinte a mai cikkeket elnézve jól látszik, hogy az újságírás nem intellektuális tevékenység. Emlékeztetett arra az esetre, amikor behívták a DigiSportba az akkor az angol futballról blogoló Kele Jánost, és ahogy ő fogalmaz, „kivégezték”. A stúdióban Sallói István volt az egyik hóhér, aki Mártha szerint teljesen tévesen a mai napig hisz benne, szükség volt arra, hogy „Kele szarvait letörjék”.

Mártha Bence ma is bloggernek tartja magát, ír is egy olasz focis blogba.