Cziráki Viktor sok mindenhez ért, kőpengét hasít, fegyvert kovácsol, sárfalat tapaszt, és mindenekelőtt tiszteli a hagyományokat. Baráti közösséget éltet kísérleti régészeti magánbirtokán.

Régi korok emberéről mesélnek a regölyi lankák. Meseszép dunántúli tájon, a Kapos-Koppány folyók torkolatában él Cziráki Viktor, akinek birtokán bárki elmélyedhet eleink varázslatos világában.

Fújtató, tapasztott kemence, ősi hangszerek és kovácsműhely. A férfi kísérleti régészet módszerével éli meg a Kárpát-medence ősi múltját. Újszkítiában a vendégek megtekinthetik a régi korok kézműveseinek mesterfogásait.

Cziráki Viktor bő két évtizede költözött a természetbe. Regöly falutól keletre, egy kis ártéri domb körül van az kilenc hektárnyi terület, ahol 1982 óta működik egy kísérleti régészeti telep. Viktorhoz 1993-ban került a birtok alapja, majd ideköltözött, és gőzerővel folytatta a munkát. Több ezer év messzeségéből azóta is kutatja eleink tudását. Elfeledett, értékes tudás tör fel újra, a természettel való harmonikus együttélés és túlélés tudománya.

Már 14 évesen kísérleti régészettel kezdtem foglalkozni, ekkor építettem az első házakat a területen. Engem a házak felépítése, szerkezete érdekelt és érdekel ma is. Kik és hogyan építették a hajlékokat, hogyan éltek házaikban. Pattintott kőeszközök, csontból faragott tárgyak, kőbalta – minden érdekel, ami az ősi korok emberével kapcsolatos. Sokféle házat építettem, a felső paleolitikumtól az államalapítás koráig széles skálán mozognak az épületek

– mesélte a kézműves, hozzátette, az egyszerű házak felépítése a „heppem”.

Cziráki Viktor harminc éve szervez táborokat az ősi életmód, a kézművesség és a történelem iránt érdeklődők számára. Minden év nyarán megtelik élettel a völgy, hasonló érdeklődésű fiatalemberek gyűlnek össze az esti tábortűz körül. A táborlakók között van, aki már a gyerekeivel jár vissza, tavaly avattak teljes jogú taggá két újabb táborlakót.

Íratlan szabályok és törvénykezés szerint, meghatározott módon lehet valaki egy újszkítiai ház lakója.

Az a törvény, hogy 4. vagy 5. évben kap egy nevet a vendég, a törzsi vének hozzájárulásával. Ezt egy szertartással tesszük ünnepélyessé. A lányok réti virágokból fészket készítenek, viseletbe öltözünk, megadjuk a tiszteletet egymásnak. Ilyenkor kifestem a jelölt arcát a törzsi színekkel, Hajnali Harmat és Lassú Víz is így vált örökre barátunkká

– említette a férfi.

Újszkítiában idén nyáron egy hat személyes házat avattak, ezt is Viktor készítette barátai segítségével. Ahogy a negyven éve épített első ház esetében, úgy most is ő készítette az ácsolatokat. A táborban készültek a paticsfalak, sok kéz és sok láb kell ehhez a fizikai munkához.