Lehet-e a légiközlekedés fenntartható? Mitől lesz egy reptér zöld? Milyen lépéseket tesz a legnagyobb magyar repülőtér a környezet megóvásának érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt csütörtökön Chris Dinsdale, a Budapest Airport ügyvezető igazgatója a Brain Bar jövőfesztivál színpadán.

Iain Lindsay, az előző magyarországi brit nagykövet beszélgetőtársa Chris Dinsdale, a Budapest Airport ügyvezető igazgatója volt. A kanadai Dinsdale – aki bő egy éve áll a reptér élén – színpadra lépése előtt Lindsay éles kritikával illette a légiközlekedést, aminek bahreini nagykövetként ő is gyakori haszonélvezője.

• A légiközlekedés szektorát nagyon nehezen lehet szén-dioxid-kibocsátás mentessé tenni, hiszen egy energiaintenzív területre van szó.
• Emellett az ágazat az egyik leggyorsabban növekvő károsanyag-kibocsátásúvá vált az elmúlt években.
• A repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása 2013 és 2019 között 30 százalékkal nőtt, míg a tágabb értelemben vett gazdaság CO2-kibocsátása mindössze négy százalékkal emelkedett.

Dinsdale megerősíti, kilátástalan és nehéz időszakba került a légiközlekedés nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a háború és az energiaválság miatt is.

Évek óta egyik válságból a másikba lavírozunk.”

2020 elején soha nem látott számokat hoztak a légitársaságok, a fellendülés azonban nagyon gyorsan változott óriási bukássá. „Egyik napról a másikra napi ötvenezres utasszámunk 200-ra csökkent. A terminál úgy festett, mint egy szellemváros.” Ekkoriban a reptér munkavállalóinak egyharmadát kellett elbocsátaniuk.

A következő nehézséget a februárban kitört orosz-ukrán háború jelentette, amikor ukrajnai menekültek ezrei lepték el a repülőteret, amire nem voltak felkészülve. A nyár elején pedig a hirtelen megugró utasszám okozott gondot. „A csődközeli állapotot a nyár elején aztán újabb szárnyalás váltotta. Pillanatok alatt kellett pótolnunk a kiesett személyzetet, nagyon gyorsan állt vissza minden a régi kerékvágásba.”