Két állandó helyszínnel bővült a debreceni Csokonai Színház az elmúlt időszakban: 2021 szeptemberében megkapta a Nagyerdei Szabadtéri Színpad kezelését, idén augusztusban pedig átadták a Csokonai Fórumot. Gemza Pétert, az intézmény igazgatóját és Miklós Eszter kommunikációs és marketingvezetőt a Culture.Crane kérdezte.

Gemza Péter:

– A város kulturális palettáján eddig is meghatározó szereplő volt a Csokonai Színház, ami most még hangsúlyosabbá vált. A tervek szerint milyen szerepkör és feladat hárul az intézményre? 

– A Csokonai Színház alapítása óta Debrecen kulturális életének zászlóshajója, és nemzeti színházi státuszunk eddig is jelezte, hogy a Csokonai megkerülhetetlen szereplő a régióban. Ezt a regionális szerepet erősíti meg az az ökoszisztéma, amelyet a játszóhelyek bővítésével, a szervezeti struktúra átépítésével és hitvallásunk újrafogalmazásával alakítottunk ki. Küldetésünk szerint a Csokonai a nemzetközi művészeti áramlatokkal termékeny kapcsolatot ápoló, nyitott, innovatív alkotóközösség. Művészeti programjában központi szerepet kap a regionális és nemzeti értékek legmagasabb színvonalon történő képviselete, a kortárs dráma és az általa felvetett társadalmi kérdések, a színházi nevelés és a fiatal alkotókkal való együttműködés.

– Sok kihívással tarkított, hatalmas ívet járt be az intézmény, mióta átvetted a vezetését. Melyek a legfőbb céljaid most igazgatóként?

– Szeretnék nyugodt körülményeket teremteni a társulat számára. Megérdemli ez a közösség, hogy az infrastruktúra, a szervezi felépítés és financiális háttér végre ne akadályozza a művészeti munkát, hanem támogassa azt. Az infrastrukturális háttér a Csokonai Fórum megnyitásával és a történelmi épület 2023-ra tervezett újranyitásával adott lesz. A szervezeti struktúrán folyamatosan dolgozunk, hogy még hatékonyabb és reziliensebb legyen. A financiális háttér van még hátra, ami nem könnyű kihívás, de akik ismernek, tudják, nem szoktam lemondani a terveimről.

Miklós Eszter:

– Többszörös kihívással küzdöttetek meg: a Csokonai Színház épületének felújítása alatt fenntartani az aktív kapcsolatot a közönséggel, amit még jelentősen megnehezített a pandémia is. Hivatalosan három alintézmény, gyakorlatilag 5 helyszín, eltérő profillal, ezáltal eltérő célcsoportokkal is. Hogyan lehet hatékonyan kommunikálni egy ennyire szegmentált közönséggel?

– Szerintem a kulcsszó a tudatosság. A különböző célcsoportok (akár műfaji vagy korosztályi tekintetben) megszólításában és a tudatosságunk fejlesztésében sokat segített a CRM. De hogy egy nagyon egyszerű példát mondjak: a közösségi média felületek elemzéseit tekintve is egyértelmű, hogy a minket követők 80 százaléka nő. Ők adják tovább a híreinket, ők hívják el színházba a barátjukat vagy a párjukat, és ők ülnek ott a szülői értekezleteken is, amin a színházbérletről döntenek a szülők. Ha tudjuk, hogy a csatornáink nagy részén nőkkel „beszélgetünk”, az már nagyon sokat segít az üzeneteink megfogalmazásában.