A fonálférgekről közismert kiváló túlélőképességük, de az, hogy a pleisztocén utolsó nagy eljegesedési periódusában hibernizálódott példányuk kedvező körülmények közé kerülve 42 ezer év elteltével is képes feléledni és reprodukálni magát, több mint figyelemre méltó körülmény. A szenzációs felfedezés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a sarkkör környéki örökké fagyott talajnak, a permafrosztnak az általános felmelegedés miatti kiolvadása eddig ismeretlen „alvó" mikroorganizmusok kiszabadulását eredményezheti. Hogy ezeknek milyen hatásuk lehet a környezetükre, illetve a jelenkori ökoszisztémára, az egyelőre még megválaszolatlan kérdés.

Néhány héten belül felébredtek a jégkorszaki túlélők

Orosz biológusok egy csoportja több mint háromszáz különböző korú és helyszínű fagyott talajmintát gyűjtött ki Szibéria északi-sarkkör körüli örökké fagyott földjéből, a permafrosztból. A tudósok a permafrosztból gyűjtött talajmintákat visszavitték Moszkvába, további laboratóriumi vizsgálatok céljából. A moszkvai kutatók a talajmintákban két rendkívül jó állapotban megmaradt fagyott fonálféregre (Nematoda) bukkantak.

Az orosz biológusok az amerikai Princeton Egyetem szaktudósaival együttműködve a talajmintából kipreparált férgeket Petri-csészékbe helyezték, 20 Celsius fokos tápközeggel. Néhány hét múlva, az orsóférgek mozogni és táplálkozni kezdtek – írja a Science Alert tudományos szakportál. (Az orsóférgek a fonálférgek törzsének egyik családját alkotják, a szerk.) Ez új világrekordnak számít arra vonatkozóan, hogy egy többsejtű állat ilyen hosszan képes túlélni a kriogén tartósítást.