Megkezdődött az Úr 2024. éve, itt a Földön. Sosem látott mértékű frusztráció feszíti az embereket, virágzanak a konspirációs teoriák, aminek hatására már a vízcsapból is ömlenek a konteók. Persze, minden könnyebb, mint a saját életünket a megfelelő mederbe terelni, majd ott is tartani, de van egy jelenség, amit egyszerűen nem értek. Ez pedig nem más, mint a tipikusan rosszindulatú kommentek. Nem úgy rosszindulatú, hogy esetleg jó szokás szerint, „érted haragszom, nem ellened” módszerrel leír valamit az illető, hanem az, ami tipikusan sunyi, gennyes rosszindulattal áll bele páros lábbal akár még olyan emberekbe is, akikkel soha egyetlen mondatot nem beszélt és állítólag még szereti is őket. A feleségem mondott erre ma egy nagyon találó mondatot:

„Szerintem azt a kort éljük, amikor az egész internet kommentszekciója vállalhatatlan.”

Az a helyzet, hogy nem tudok mást tenni, csak mélységesen szégyellve magamat mások helyett is és bólogatni. Na, de hogy miért is születik ez a véleménycikk? Elmondom, bár nem röviden.

Tavaly már volt egy kiakadós videóm, ami az Azahriah koncert kapcsán kialakult kommentekre és hisztire reflektált és bizony sokaknak nem tetszett, hogy elég pikírt hangvételben mondtam el a véleményem a sok baromnak, aki akkor és ott fikázta Azit. Persze, annak a videónak a hangvételét itt-ott kicsit bánom már, de le nem venném azért. Nos, az eltelt bő fél évben sem lett jobb a helyzet, sőt. Azóta is voltak esetek, amikor már-már arra ragadtattam magam, hogy én is válaszoljak egy-egy kommentre, de ma volt a pont, amikor elszakadt a cérna. Megvannak az alapvető témák, amikre tudom, hogy ugrik az az egyébként sokkal kisebb csoport, mint amekkorának gondolnánk. Tankcsapda hír van? ELADTÁK MAGUKAT! Beatrice hír van? A FERÓ ELADTA MAGÁT, MÁR NEM SZERETEM! Például ami a legutóbbi zenekari tagcsere kapcsán megjelent cikkek alatt ment, elég keményen bicskanyitogató volt. Ákos hír van? Bele sem megyek inkább. Lovasi András nyilatkozott? Hajjajj, még rosszabb reakciók. Metallica? Lady Gaga? Pearl Jam? De konkrétan tényleg mindegy, kit említek, a lényeg ugyanaz. Jönnek a fizetett (legalábbis remélem, hogy nem ingyen ennyire rosszindulatú gennygombócok) trollok és gusztustalan módon leírják a vélt igazukat, aminek a legtöbbször az igazságtartalma a nullánál is kevesebb, vagy csak szimplán személyeskedni kezdenek, emberi méltóságukban akarnak megalázni olyanokat, akikért mások rajonganak, esetleg jön a csúfolódás. Most például egy Judas Priest klip megjelenésről született egy cikk a Shockmagazinra és az alatt jelentek meg olyan kommentek, amik felett egyszerűen képtelen vagyok átsiklani, de mondhatnám a legutóbbi Pearl Jam új lemezes hírt, vagy Kerry King készülő albuma kapcsán megjelent cikket is. Tudom, hogy én vagyok a hülye, hogy felkapom a cukrot ilyeneken, de képtelen vagyok nem kiventillálni magamból ezt most! Megpróbálok most csak ezen három cikk és egy másik eset kommentszekciója alapján egy látleletet adni arról a kórképről, amiről beszélek.

Az ide beillesztett kommentek szerintem önmagukért beszélnek és talán ha nem írnám le, mi is a bajom velük, akkor is egyértelmű lenne. Azon túl, hogy egy részük egész egyszerűen surmó, felmerül bennem a kérdés: valóban 70+-os emberek kinézetével kell élcelődni? Pláne ilyen módon? (Ez eleve is egy elkeserítő jelenség. Tisztelet helyett csak még inkább megnehezítik az idősek életét sokan.) Mindenki tisztában van vele, aki egy kicsit is képben van a Judas Priest történetével, hogy Rob bátran megtehetné, hogy éli a boldog nyugdíjas éveit az élettársával, de egész egyszerűen szereti a színpadot és szeret zenélni. Ahelyett, hogy tisztelnénk őt ezért és örülnénk, hogy nem mindenki szürkül bele a hétköznapokba, rögtön kezdjük el őt virtuálisan rugdosni? Nyilván a Metal Godnak (Igen, God, te f@sz és nem Good, Istenem… És még neked a bálványod? Aha, ja, persze. Ám érdekes, hogy most, Tóth Attila Pokolgépből való kiválása kapcsán meg tudtál úgy véleményt alkotni, mint egy értelmes, érett, felnőtt ember. Máskor miért nem megy?) ettől nem lesznek álmatlan éjszakái, de nekem megugrik a vérnyomásom, az biztos. És nem, nem a rajongásom miatt, hanem mert egész egyszerűen épeszű ember ilyet nem kommentel! Nem csak az a baj, hogy valaki beleáll egy legendába, mert hát persze, véleménye lehet mindenkinek, de az, hogy csak azért küldene el valakit emberünk nyugdíjba, mert szerinte nem színpadképes a KINÉZETE, az nettó baromság. Főleg, mert amennyire én tudom, nincsen erre arányszám, vagy bármi olyan skála, ami alapján ez meghatározható lenne. Nagyon érdekel, mi az a pont, ami egy laikus szerint már nem színpadképes kinézet? Ezek az emberek vajon így állnak a saját életükhöz is? Belenéz reggel a tükörbe és azt mondja: Á, már nem nézek ki munkaképesnek? Vagy mint Kerry King esetében, már olyan a fizimiska, hogy nem mehet el egy szülői értekezletre, vagy egy családi ebédre? Sőt, Kerry King nem térhet jobb belátásra a dalszövegei tekintetében sem. Kérem? Nem igazán értem ennek a gondolatnak sem a létjogosultságát. Tehát adott egy zenész, aki lehet, hogy korábban rajongtunk is, aki ráadásul minimum 20 éve így néz ki, de emberüknek csak most tűnik fel, ezért kérdőre vonja, mert SZERINTE így nem lehet részt venni a fent említett két eseményen? Na, de ha a család többi tagja is ilyen kinézettel rendelkezik, akkor az egész családnak a k…a anyját? Ha esetleg a tanárnőnek nem derogál, hogy Kerry King úgy néz ki, mint egy metal zenész, akkor neki is? Vagy, hogy van ez kérem? De most komolyan! Szét vet a kíváncsiság!