Stephen Hawking 2018. március 14-i halálával egy géniusz távozott, ám a briliáns elme gondolatait mindörökre megőrizhetjük. Megőrizhetjük, egyúttal azok némelyike aggodalommal is eltölthet bennünket: utolsó napjaiban a világvégéről beszélt.

Amióta a gondolkodó ember rájött, hogy ami megszületik, annak egyszer vége is lesz, születnek apokalipsziselméletek. Stephen Hawkingé valahogy mégis más, hiszen ő nem megfoghatatlan látomásokból jósló valaki volt, mint a történelem során oly sokan, hanem korunk egyik, ha nem a legnagyobb gondolkodója, aki tudományos megfigyelésekre alapozott.

Halála előtt Stephen Hawking két apokalipszist kiváltó esemény elméletét fogalmazta meg. Az egyiket két héttel a halála előtt, amikor a többszörös univerzumok matematikai bizonyításával foglalkozott. Szerinte, ha a csillagok kifogynak energiatartalékaikból, az univerzum sötétségbe fog borulni.

A másik világvége-gondolata a Föld túlnépesedésével függ össze. Az emberiség számának folyamatos növekedése Hawking szerint a következő évezredben már nem folytatódhat ugyanígy. Azzal indokolta ezt, hogy ha ez a népességnövekedés változatlanul menne tovább, akkor 2600-ra a világon annyi ember élne, hogy az emberek szorosan egymás mellett, összeérő vállakkal kellene, hogy álljanak egymás mellett. Ez azonban olyan mértékű villamosenergia-fogyasztással járna együtt, hogy a Föld gyakorlatilag tűzgolyóvá lenne. Hawking épp ezért kiemelte, hogy mielőbb egy másik bolygót kell találnunk, ami életre alkalmas lehet. Olyasmit, mint a Mars.