Aki az iskolában jó, egyáltalán nem biztos, hogy az életben is az lesz: 5 gondolat a két éve elhunyt Vekerdy Tamástól

A két éve elhunyt gyermekpszichológus barátságos, őszinte és szókimondó természetével a bizonytalan, tanácstalan szülőknek is kapaszkodót nyújtott.

Vekerdy Tamás, a neves klinikai gyermek-szakpszichológus, író, műfordító és egyetemi oktató két éve, 2019. október 9-én hunyt el. Halálával hatalmas űrt hagyott maga után, pótolhatatlan személyisége és a gyermeknevelésről alkotott őszinte gondolatai a mai napig sokaknak hiányoznak.

Vekerdy a kisgyerekkor és a kamaszkor pszichológiai kérdéseivel foglalkozott, és ő volt az, aki igazán kiismerte, mire van szüksége a gyermeki léleknek, képes volt megragadni a problémák valódi gyökerét, és megoldást nyújtott rá. Fáradhatatlanul járta az országot, és hirdette, hogyan lehetnének boldogabbak, sikeresebbek a gyermekek, miközben barátságos, őszinte és szókimondó természetével a bizonytalan, tanácstalan szülőknek is kapaszkodót nyújtott. 

Nem túlzás azt állítani, hogy a gyakran nyersnek tűnő mondataira több millióan figyeltek fel, gondolatai, bölcsességei pedig megszívlelendő jótanácsként könyvek, interjúk és írások formájában maradtak ránk. Könyveit érdemes kézbe venni, szavait pedig jól az észbe vésni, mert segíthet tisztán látni a szülők számára, felnyitni a szemüket egy rendkívül nehéz helyzetben. Ezekből osztunk meg most öt fontos gondolatot, tanácsot, bölcsességet.

"Aki az iskolában jó, egyáltalán nem biztos, hogy az életben is az lesz"

A gyerekek nem a mai világra felkészülten hagyják el az iskolapadot. Nem alkotó szellemű, teremtő kreativitással élő felnőttek lesznek a gyerekekből, sokkal inkább előre, az állam elvárásai szerint élő és gondolkodó felnőttek, viszont nem ez az, amivel a jelenben és jövőben boldogulni lehet. A Belső szabadság című könyvében húsdaráló-hasonlattal írja le, hogy a gyereket betöltik az egyik oldalon, és kijön a másikon egy kész, elvárásoknak megfelelő "termék". Pedig az iskolai elvárásoknak megfelelő diák nem feltétlen lesz jó, nem feltétlen áll helyt az életben is.