Boros Norbert, a könyv szerzőjének ajánlója:

"Ismeri a Bajnokot? Biztos, hogy sokat látta versenyezni, emlékszik az utánozhatatlan startjaira, a páratlan stílusára, a könnyed egykerekezéseire. A valaha élt legjobb magyar salakmotorost biztos ismeri, de azt is tudja, milyen ember volt, amikor sisak és vaspapucs nélkül élte a napjait?

Adorján Zoltán önéletrajzi regényéből nagyon sok olyan dolog kiderül, amit vélhetően nem is gondoltak volna róla. Most megtudhatjuk, hogy szinte szó szerint az anyatejjel szívta magába az olaj illatát, hogyan teltek ifjú évei a debreceni Közép utcában, s miként lett a salakstadion a második otthona. A rendkívül őszinte, de emellett lenyűgözően szellemes sztorik követik egymást, s nem egy olyan történet kerül terítékre, amiről eddig nem hallottak a szurkolók.

Természetesen a 23 éves versenyzői pályafutás legfontosabb részleteibe is betekintést nyerhetnek az olvasók, s válaszokat kapunk olyan kérdésekre, amelyekre eddig talán még önmagának sem tett fel a valaha élt legjobb magyar vaspapucsos. A karrierjének befejezése óta kereken húsz év telt el, s ez az időszak pont jó volt arra, hogy valamilyen szinten külső szemlélőként látva alkosson véleményt a pályafutásának legfontosabb eredményeiről, segítőiről, barátairól, ellenfeleiről.

A Bajnok a karakteres véleményeivel közel engedi magához az olvasót, bepillantást enged az örömeibe, csalódásaiba, belső vívódásaiba. Aki kicsit is szereti a salakmotorozást, annak kötelező olvasmány lesz ez az önéletrajzi regény. Vitathatatlan tény, hogy a Bajnok neve eggyé forrt a magyar salakmotorozással. Mert Adorján Zoltán csak egy volt."