Anyagi lehetőségek és hatékony üzleti modellek nélkül a mai papír alapú sajtó el fog tűnni – vélekednek azok a szakértők, és ez volt a témája a Joseph Pulitzer által alapított New York-i Columbia Journalism School  éves konferenciájának, amelyen a volt tanítványoknak adnak továbbképzést. A díszvendég ezúttal Kevin Merida, a Los Angeles Times főszerkesztője, a Washington Post korábbi lapigazgatója volt.

„Én szeretem a papír alapú újságot, szeretem a kezembe fogni, lapozni, kiválasztani, hogy mit olvasok. Szeretem a gondosságot, ahogy kinyomtatják. De kár tagadni, a papír alapú újságok öt éven belül el fognak tűnni. Természetesen lehet, hogy azért még készítenek néhány nyomtatott lapot, az olyan nagyok, mint a New York Times” – mondta Merida, emlékeztetve arra, hogy egy időben a Washington Postnak két szerkesztősége volt, az egyik a nyomtatott kiadásra, a másik a weboldalnak. Ezeket azonban hamarosan egyesíteni kell.

A főszerkesztő szerint az Egyesült Államokban olyan fokú a nyomtatott sajtónak, mint iparágnak a válsága, hogy külön finanszírozás kell neki, hogy fent lehessen tartani a helyi újságírást a digitálisra való áttérés után is. Nem engedhető meg ugyanis, hogy esetleg egész városok maradjanak elérhető és megbízható hírforrás nélkül. A kulcs a marketing, mindent meg kell tenni azért, hogy a lapok minél több előfizetőt szerezzenek. És közben oda kell figyelni a kisebbségekre, mindenekelőtt az egyre növekvő spanyol ajkú kisebbségre.

„A tartalmat illetően nyilvánvaló, hogy minőségben, alaposságban, eredetiségben másnak kell lenniük az új médiumoknak, mint a hagyományosoknak, de ez nem elég. Az újságíráson túl szórakoztatnunk is kell” – figyelmeztet Merida – Nemcsak a nyelvezetet, a tartalmat is fejleszteni kell, hogy vonzzuk a fiatalokat. Nem elég rövidíteni a cikkeket vagy kiirtani az elavult kifejezéseket.

Steve Coll, az iskola távozó igazgatója felhívta a figyelmet a sajtószabadságra, amelyet számos oldalról fenyeget veszély. Coll ilyen veszélynek tekinti, hogy Elon Musk a Twitter megvásárlásakor meghirdette a korlátlan sajtószabadságot, másfelől pedig ott vannak azok az országok, köztük mindenekelőtt Oroszország, ahol üldözik azokat, akik leírják a tényeket. Mi lesz akkor, ha Oroszországról csak emigráns újságírók írhatnak és nemcsak a Nyugat nem tudja meg, hogy valójában mi történik Oroszországban, hanem maguk az oroszok sem?

A Repubblica ugyanakkor hangsúlyozza: minden a forrásokon és az üzleti modelleken múlik, mert független, életképes médiumok nélkül eltűnik a szabad információ, és csak a propaganda és a dezinformáció marad. Pedig jó lenne, ha még érvényes maradhatna a néhai Thomas Jefferson elnök mondása: „Jobban szeretem az állam nélküli újságokat, mint az újság nélküli államot.”