Joe Biden amerikai elnököt komoly dilemma elé állítja a ritkaföldfémek hazai kitermelésének kérdése – mutat rá Aime Williams a Financial Times webes felületén.

A ritkaföldfémekről kevés szó esik a globális események taglalásakor, pedig nélkülözhetetlen elemek a világot egyre inkább domináló elektronikus eszközök gyártásában (az okostelefonoktól kezdve az F-35-ös vadászgép technikai berendezéséig), arról nem is beszélve, hogy kibányászásuk túlnyomórészt kínai földön történik. Az USA jelenlegi fő vetélytársa eleve a legnagyobb készlettel rendelkezik a világon, dominanciáját pedig csak növeli, hogy más országokban a káros és kockázatos kitermelés miatt ódzkodnak a lelőhelyek kiaknázásától.

Mindez komoly geopolitikai kihívást jelent a távol-keleti nagyhatalom riválisai számára.

A problémát felismerve az Egyesült Államok lépésekre szánta el magát. Miután 2010-ben Kína elzárta Japán elől a kritikus nyersanyag kereskedelmét (jóllehet a WTO ezt jogszerűtlennek minősítette), a Csendes-óceán túlpartján elkezdték kongatni a vészharangokat. A hazai gyártás fellendítése Donald Trump protekcionista megközelítésébe is jól illeszkedett, főleg a fokozódó amerikai-kínai feszültség miatt. A volt elnök fel is hatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy ritkaföldfém-kitermelő cégeknek biztosítson forrásokat.

Ezután a Pentagon Joe Biden ciklusának elején 30 millió dollár állami támogatást bocsátott az ausztrál Lynas rendelkezésére, hogy Texasban kezdjen bányászni – idézi fel a portál. A bejelentésre több helyi lakos is panasszal reagált, elsősorban a káros hatásoktól tartva.