- A Debreceni Egyetem elképzelhetetlen agrárképzés nélkül – szögezte le ünnepi beszédében Szólláth Tibor. Az egyetemet augusztus elsejétől fenntartóként kezelő Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagjakifejtette: a Debreceni Egyetem agrárfelsőoktatásban betöltött szerepe Magyarországon páratlan, nagy versenyelőny és különleges kompetencia az egyetem multidiszciplinaritása.

- Az egyetem új működési struktúrájának köszönhetően új területeken mérettetheti meg magát a debreceni agrárképzés. A DE jövőképében ez Közép- Európa, Csehország vagy éppen Lengyelország – jelentette ki Szólláth Tibor.

A Debreceni Agrártudományi Egyetem 1970-ben jött létre a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével. A kar múltját felidézve Harsányi Endre agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes kiemelte: a hagyományos agrárképzések tartalmi modernizálása mellett új, a piaci igényeknek megfelelő és hiánypótló képzések indítását tervezik.

- A szakok divatosabbá tételével, az egyetem kutatóintézeteiben komoly gyakorlati képzés kialakításával, külföldi egyetemekkel közös költségtérítéses „joint degree” programok kidolgozásával érdekesebbé tehetjük a képzéseinket. A mezőgazdasági munka a high-tech irányba mozdult el, és az automatizált agrárium egy jövedelmező szakma, ezt kell megmutatnunk a jövő nemzedékének – fogalmazott Harsányi Endre.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében.

- A magyar mezőgazdaság számára számos nagyformátumú szakembert adott a debreceni agrárképzés. A kar hallgatói ösztöndíjat alapít a tehetséges diákjai számára, emellett két díjat hoz létre. Az év publikációja, valamint az év szerzője díjjal szeretnénk elismerni legkiválóbb kutatóinkat – jelentette be Stündl László.

A jubileumi ünnepségen a kar ikonikus tanárai saját tudományterületükön keresztül mutatták be az elmúlt 100 év mezőgazdaságának fejlődését, a debreceni agrárfelsőoktatás 50 évét, valamint beszéltek a szakmára váró kihívásokról.

- Néhány évtizeden belül megszűnik a fizikai munka a mezőgazdaságban, és megvalósul a teljes automatizálás. A fejlődés nem állítható meg – mutatott rá tudományos előadásában Nagy János professzor emeritus.

- A tudományos és technológiai ismeretek elengedhetetlenek a modern mezőgazdaságban, és a fiataloknak ezt el kell sajátítaniuk. A GPS-vezérlés, a helymeghatározás, az adatátvitel csak a kezdet a precíziós mezőgazdaságban, a rendszer tovább fejlődik – sorolta Nagy János.

Az ünnepséget követően újra megnyitotta kapuit a DE MÉK Agrár Múzeum. A kiállítótérben a debreceni agrárképzés 153 évének tárgyi emlékei kaptak helyet.

A jubileum alkalmával megalakult a Debreceni közép- és felsőfokú agrárképzésben végzettek baráti köre. Az alapítótagok a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiumában jogelődjének és a DE agrárkarának is hallgatói voltak.  A hagyományőrző közösség tiszteletbeli elnöki tisztét Nagy János professzor emeritus tölti be.

Sajtóiroda - ÉE