Korszakalkotó rendező vendégeskedett A Szigetben
Magyar filmklasszikus korszakos jelentőségű képkockáinak felidézésével emlékeztek az 1956-os forradalom történelmi örökségére a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár közösségi terében, A Szigetben. A Szamárköhögés levetítésével megelevenedett a múlt. A film készítésébe, rendszerkritikus és filmtörténeti jelentőségének részleteibe nyerhetett betekintést a közönség ezt követően a rendezővel, Gárdos Péterrel folytatott beszélgetésnek köszönhetően.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján a DE, valamint a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár háromnapos rendezvénysorozattal tiszteleg a forradalom hősei előtt.
A programsorozat keretében kedden különleges kulturális időutazásra hívta a magyar filmgyártás és a történelem iránt érdeklődőket a könyvtár, időtálló klasszikus, a Szamárköhögés című film emlékezetes pillanatait élhették át újra. A szatíra két gyermek, Tomi és Annamari szemszögéből mutatja be azokat a napokat, amikor a felnőttek világa egyik pillanatról a másikra kiszámíthatatlanná vált.
A vetítést követő találkozón a rendezővel, Gárdos Péterrel láthatott-hallhatott beszélgetést a közönség. Egyebek mellett kiderült, hogyan készült a Szamárköhögés és milyen személyes vonatkozásai vannak a filmnek a rendező részéről.
- Ha egy mondatban meg kéne fogalmaznom, mit üzen ma a film, akkor azt mondanám: megéri küzdeni a szabadságért, azért, hogy úgy éljünk, ahogyan érdemes. Nekem ez egy különös vízválasztó volt az életemben, mert '56-ról addig nem nagyon készültek olyan típusú filmek, melyeken egy történelmi kataklizma bemutatása mellett néha még mosolyogni is lehetett. Sok személyes kötődésem van ehhez a filmhez, ez tulajdonképpen a családom története átvitt és konkrét értelemben is. A Szamárköhögést az összes munkám közül talán a legfontosabbnak tartom, büszke vagyok arra, hogy ennyire időtálló. Egy 40 évvel ezelőtt készült film, amit ma is meg lehet nézni – fogalmazott a rendező.
A beszélgetés során szó volt többek között a híradós anyagok gyártása és a nagyjátékfilm-készítés közötti hasonlóságokról, a híradózás rendező életében betöltött szakmai jelentőségéről, a valóság sajátos szemszögből történő bemutatásáról, valamint arról is, hogy az akkori hatalom cenzúrája megkegyelmezett és moziba engedte a filmet, bár néhány jelenetet ki kellett vágni belőle. Ezzel együtt a nyolcvanas évek végén már ez is engedménynek számított.
DE Sajtóközpont - BZ