Konferencia a függőségek megelőzéséről és a kortárssegítésről

A függőségek és a kortársbántalmazás szociális vonatkozásaival, a szenvedélybetegségek megelőzésével és a kortárssegítés aktuális kihívásaival kapcsolatban kínált a mindennapi munkában is hasznosítható gyakorlati lehetőségeket szakembereknek a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán rendezett tanácskozás. Az eseményen elhangzott, hogy a megelőzés közös társadalmi szerepvállalással lehet leginkább sikeres.

Csaknem kétszáz szociális ágazatban dolgozó szakember cserélt tapasztalatot a szakmaterület legaktuálisabb céljaival és eredményeivel kapcsolatban a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében rendezett konferencián. A rendezvény előadóinak és tudományos következtetéseken alapuló előadásaiknak célitűzése a társadalmi felelősségvállalás felé vezető példamutatás, a közös gondolkodás, a jó gyakorlatok megosztása és a szakmai párbeszéd megteremtése volt. 

Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja köszöntőjében kiemelte, hogy a szociális munka alapszak és mesterszak fejlesztésével az intézmény elköteleződött az ágazat támogatása mellett, a kar felelősségvállalása pedig túlmutat az oktatási feladatokon. A dékán szerint nem csak addig kell felelősséget érezni a hallgatók iránt, amig az egyetemen tanulnak, azzal is lehet támogatni őket, ha a szakma képviselői számára minden fontos tudományos ismeret és szaktudás elérhető.

- Az Egészségtudományi Kar olyan intézmény, mely folyamatosan fejlődik, kötelessége, hogy megossza a tudást a szakma képviselőivel. A szakma részéről pedig a tanulás iránti lehetőségek keresése jelenti a legfontosabb felelősségvállalást azokért, akikért dolgoznak, ugyanis az ismeretszerzés azokat is szolgálja, akik érintettek ezen a területen. A jövőben ez a szellemiség sokakat összeköt majd, a kar szociális munka képzése folyamatosan bővül és arra törekszünk, hogy a szélesedő tudást megosszuk mindenkivel – fogalmazott a kari vezető.

A tanácskozáson jelen volt Tóth Kinga Dóra, a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális, család- és idősügyi államtitkára is, aki hangsúlyozta: tudatosulnia kell annak, hogy mit jelent a szociális terület, folyamatos kapcsolattartásra van szükség a szakmával, a civilekkel és az egyházakkal is annak érdekében, hogy a felmerülő ötletek, gyakorlati tapasztalatok beépülhessenek a mindennapi szociálpolitikai tevékenységekbe és alapul szolgálhassanak a döntések meghozatalában.

- A szakma presztízsét vissza kell állítani, meg kell erősíteni, növelni kell az elismertségét, ezért a minisztérium számára fontos a társadalmi érzékenyítés, a legalapvetőbb fogalmak megismertetése. Új, kiemelt fókuszterület lesz az időspolitika a szociális ágazaton belül, így a demenciával és az aktív idősödéssel kapcsolatos témák is nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak. A gyermekvédelemre is külön figyelmet szentelünk, különválasztva ezt a területet más szociális feladatoktól. Tizenöt pontban fogalmaztuk meg az elképzeléseket, egy olyan szociális ágazati látlelet készítettünk, mely szakmai szervezetek tapasztalatain alapul. Ennek egyik eleme a családpolitika megreformálása, valamint az iskolai és óvodai szociális segítők megerősítése lesz – emelte ki az államtitkár. 

Rusinné Fedor Anita, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese Kortársbántalmazás az online és offline térben című prezentációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kortársbántalmazás nem újkeletű jelenség, az a társadalmi környezet alakult át jelentősen, melyben a konfliktusok megjelennek és zajlanak.

- A fiatalok társas kapcsolatainak jelentős részét az online térben élik, ezért a családban, a digitális platformon, kortárs közösségben megélt tapasztalatokat nem lehet élesen elválasztani egymástól. A bántalmazás korábban az iskola kapujában véget ért, ma ez folytatódik a társadalmi környezetben, az online térben és ezek folyamatosan visszatérhetnek az osztálytermekben is. A kortársbántalmazást célszerű nem csak az iskola problémájaként kezelni, hiszen olyan társadalmi krízishelyzetről van szó, mely a szakembereknek hatalmas kihívást jelent. Rajtuk kívül a megfelelő beavatkozással, segítségnyújtással a kritikus folyamat kortárs segítőivé válhatnak a szemlélő fiatalok is. A prevenció, az ezzel kapcsolatos programok lényegesek, hiszen ifjúságszociológiai kutatásunk és annak több tudományos előzménye is alátámasztja, hogy a fiatalkori konfliktusos helyzetek akár egy egész életen át maradandó testi és lelki károkat okozhatnak – tette hozzá a dékánhelyettes.

A nyíregyházi tanácskozás résztvevői szakmai előadásokat hallhattak a fiatalok rizikómagatartásának jellemzőiről, az alkohol és a drog okozta mentális és viselkedészavarok gyermekekre és fiatalkorúakra gyakorolt hatásairól, a gyerekeknél előforduló szenvedélybetegségek megelőzésének módszereiről, valamint a kortárs segítésről mint a megelőzés jó gyakorlatáról.

Sajtóközpont - BZ