Hagyomány és nyelvtanulás a Nyári Egyetemen

Egy hónap alatt mintegy százan tanultak és vizsgáztak a Debreceni Nyári Egyetemen. Az első kéthetes kurzus után negyvenegyen, a második két hét után ötvenegyen kaptak bizonyítványt. A résztvevők a magyar folklórral, több térség kulturális örökségével is megismerkedhettek.

Négy héten át a Debreceni Egyetem Főépülete és a Nagyerdei Campus volt a magyar nyelv és kultúra otthona. A Debreceni Nyári Egyetemre idén 27 országból érkeztek résztvevők. A legfiatalabb hallgató 16, míg a legidősebb 86 éves volt. A legtöbben – tizenöten – az Amerikai Egyesült Államokból látogattak el a DE-re, rajtuk kívül továbbra is jelentős csoportot alkottak a lengyel magyarszakos egyetemisták és a szlovéniai kéttannyelvű iskolák tanárai.

Ebben az évben közép- és felsőfokú csoportokban tanultak többen. A résztvevők zöme abban a különleges helyzetben volt, hogy bár kommunikálni jól tudtak magyarul, a nyelvtannal kapcsolatban azonban voltak hiányosságaik. Ennek elsősorban az az oka, hogy sokan nem tanulták korábban idegen nyelvként a magyart, viszont hosszabb időt töltöttek el ebben a nyelvi környezetben, ennek köszönhetően erősödött a tudásuk. Négyen jelenleg is Magyarországon élnek, többen származásnyelvi magyarok, ami azt jelenti, hogy a felmenőik között, vagy a családjukban van magyar, ezért nem tipikus módon fejlődik a nyelvtudásuk.

A négyhetes magyar nyelv és kultúra kurzus végén a résztvevők írásbeli teszteken bizonyíthattak, de aki akart, az szóban is számot adhatott a tudásáról. A két turnusra osztott kurzusokat követően az első két hét után negyvenegy hallgató, míg a második két hét végeztével további ötvenegy résztvevő teljesítette sikeresen a Debreceni Nyári Egyetem követelményeit, és vehette át a bizonyítványát.

A Debreceni Nyári Egyetemen résztvevők célja ezen a nyáron is a magyar nyelv elsajátítása volt, de a nyelvtanulás mellett több program közül is választhattak. Ebben az évben is népszerűek voltak a kirándulások, az éjszakai városnézés, a Debreceni Református Kollégiumban és a zsidó negyedben tett séta. Sárándon, a Szeredás Portán igazi „falusi napon” vehettek részt a hallgatók, többek között megismerkedtek a házi kenyér sütésének tudományával, gyümölcsöt szedhettek, kézműveskedtek, majd a népdal és a népzene került a középpontba, énekelhettek és táncolhattak a birtokon. A második túra Tokajra vezetett, ahol egy hajókirándulás után borkóstolón is részt vettek a diákok.

A folklór programok népszerűsége évtizedek óta töretlen a Debreceni Nyári Egyetemen, ahol a diákok nem csak az adott régió népdalait és táncát tanulják meg, hanem az ételeket is megkóstolhatják. Az első héten a hajdúsági, a folytatásban a somogyi, a harmadik héten a szatmári, a negyedik héten pedig a moldvai dalokat és táncokat ismerhették meg a hallgatók. 

Sajtóközpont - PE