Debrecen ikonikus épületében, a Református Nagytemplomban tartotta nyílt, kibővített ülését a Magyar Országgyűlés 1849. április 14-én. Kossuth Lajos itt terjesztette elő a hazánk függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló javaslatát, amit a képviselők közfelkiáltással fogadtak el és kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A történelmi események a Nagytemplom homlokzatán is megelevenedtek az évforduló előestéjén.

- A térségi, városi, megyei identitás építése és megélése kiemelten fontos számunkra, ezért 2023-ban létrehoztunk egy programsorozatot, melynek során 13 helyszínen, katolikus és református templomok, zsinagógák homlokzatát festettük meg a vármegye történelméről, ikonikus népművészetéről, a pásztorkultúráról szóló kisfilmekkel. Szeretnénk a jövőben is olyan történelmi eseményeket feldolgozni, amelyek vizuálisan is megjelenítik az elmúlt évszázadok történéseit – hangsúlyozta vetítést megelőző köszöntőjében Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat elnöke. 

Papp László polgármester beszédében felelevenítette a 175 évvel ezelőtt történteket, amikor az ország fővárosa Debrecen volt, a nemzet sorsáról döntő vezetők álltak a Nagytemplom falai előtt.

- 175 éve annak, hogy a magyar nemzet kimondta szabadságát, függetlenségét a Habsburg-Lotaringiai-házzal szemben, ami egy rendkívül bátor, és a nemzet számára szükséges tett volt, és büszke vagyok arra, hogy ezt a debreceniek hathatós támogatásával tették.  Ez a város az ország sorsát képes volt, és a jövőben is képes lesz befolyásolni, jó irányba vinni – emelte ki a polgármester.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke örömtelinek nevezte, hogy Debrecen polgáraival együtt részese lehet egy olyan megemlékezésnek, amely nemzetünk történelmének egy dicső és reményteli időszakát eleveníti fel. Felidézte, hogy az egyetem Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján vette fel az államférfi nevét, és így működött egészen 2000-ig, amikor megalakult a Debreceni Egyetem, az ország legtöbb karral rendelkező, egyik legnagyobb hallgatói létszámú és költségvetésű felsőoktatási intézménye, ahol 48 ezer egyetemi polgár tölti mindennapjait.

– Közel öt évszázados, megszakítás nélküli múlttal, Magyarország legrégebbi, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézményeként kötelességünknek érezzük, hogy emlékezzünk, és emlékezni tanítsuk a következő generációkat, hogy elméjükkel és szívükkel is megismerjék a magyar nemzet és kiemelten Debrecen történelmének nagy pillanatait – fogalmazott Kossa György.

Hozzátette: a Református Kollégium épülete, tanárai és diákjai Debrecent oktatási és véleményt formáló centrummá emelték. A Debreceni Egyetem ma ugyanígy központi szerepet játszik, közvetíti a nemzeti és egyetemes értékeket.

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora szerint, ahogy Debrecen jelképe a Nagytemplom, úgy a magyarságot meghatározó debreceni esemény a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása.

- Az akkori magyar kormány azért a templom falai között hozta meg a döntést, mert úgy érezte, szükség van felsőbb támogatásra, Isten áldására. Nem tudták még, hogyan fog alakulni a szabadságharc, de egyet tudtak: hogy akkor lesz jövő, akkor lesz Magyarország sikeres, ha független nemzet leszünk. Ez volt az a jövőkép, amiért dolgoztak és harcoltak elődeink. A debreceniekben ma is ez a szellemiség él, egy közös jövőt építeni – emelte ki Oláh István.

A köszöntőket követően közös műsorral szórakoztatta a közönséget a Credo és a Debreceni Népi Együttes, a Függetlenségi Nyilatkozatból pedig Csikos Sándor színművész szavalt részletet. Majd nemzeti színű fényárba borult a Nagytemplom és megkezdődött a nyolc perces animáció, amely alatt többek között az 1849-es események, a történelmi helyszínek is megelevenedtek. 

Sajtóközpont-TB