Ami sok, az sokk!

 A hajdúságiak mellett szólt, hogy novemberben három győzelmet zsákoltak be, köztük legutóbb idegenben Sopronban. A másik oldalon viszont egy olyan ellenfél érkezett, amelyik együttes eddig a hazai bajnokságban száz százalékos, kilenc találkozóból kilencet nyert.

 

A DEAC-ból hiányzott Tyus, a vendégeknél két olyan ötöst neveztek, amelyre egyetlen szó illett: ütős.

A Szolnok nem csak itthon menetel, a BL "F" csoportjában is továbbjutásra áll. A tavalyi bajnokot még jobban megerősítették, kiszivárogtatott hírek szerint a pénz is csak dőlt a házhoz idén ősszel.

 

Úgy indult a meccs, hogy az optimisták a huszadik másodpercben bekiabáltak a lelátóról, miszerint érik a meglepetés. Apropó lelátó. Sokan voltak a csarnokban, az idei kiírásban ez volt a legmagasabb nézőszám. Ehhez hozzájárult a rendkívül sportszerű, mintegy száz főnyi vendég szurkoló is.

Visszatérve a huszadik szekundumra. Ekkor vezett először és utoljára a debreceni társaság. A tavaly még szolnoki színekben bajnoki aranyat szerző Subotic bedobta mind a két büntetőjét. 2-0. És alig telt el hat perc, már tizenöttel ment az Olaj. Aztán az első negyedben meg sem álltak harmincháromig.

 

Véresen komolyan vették az egészet. Jól jellemzi ezt, amikor mesterük 17 pontos előnynél időt kért, és toporzékolt a padon az általa hibásnak talált védekezés miatt. Mert a hajdúságiak már hat pontnál jártak.

A második tíz perc valamivel szorosabbra sikeredett, de a szünet után kicsit megalázták a DEAC-ot. A beletörődés jellemezte egész idő alatt a hazaiakat, akik nagyarányú zakóba szaladtak bele.

 

A Szolnok úgy tűnik simán nyeri majd az itthoni bajnokságot és a kupát is. Mentalitásukkal, rohanásukkal, kemény, de sportszerű védekezésükkel kiemelkednek a mezőnyből. A DEAC-nak marad a reménykedés, hogy a következő összecsapáson feledtetik ezt a katasztrofális játékukat. December 5-én jön a Paks. Igaz az sem lesz egyszerű feladat.

 

W. Gy.