Győztesen a fehérvári hadi úton

A monarchia most nekünk szurkolt. Hiába volt tele a Schönbrunn, hiába futott - nem Jellasics - minden autó Bécs felé, a szemek Fehérvárra vetültek. Kapcsolgattuk fél hat tájékán a magyar csatornákat. Az egyiken műugrás, a másikon Forma 1, a Loki sehol. De végül győzött az M4 józan esze, és üvölthettünk a készülékek előtt.

 

Mámorító, amikor mindenki a Debrecennek drukkol külhonban. A sógorok elsősorban a "mi" Hoffmanunk miatt. És a derbi ment a maga útján. Támadgatott a Vidi, nekik csak a győzelem volt elfogadható. A DVSC-n pedig első perctől látszott a mentális übermench. Igaz, Pálfi néha határozatlannak tűnt a kapuban, de az első fertályt megúsztuk. Hogy aztán a sokat szapult Szuhodovszki cselezgessen befelé a balösszekötő helyén, amíg a bal lábára helyezi a jártékszert, aztán 22-ről irtózatosan kilövi a felsőt. Dala repült, mint a MIG 24-es, de ez is kevés volt. Vezet a Loki.

 

 

Szünet után sem változott semmi. A vendégek őrizték az előnyt, a középpályán igyekeztek lassítani, majd nagyon figyeltek a kontrák kialakítására. Ezt tették a 66. percben, amikor a jobb oldalon  Ferenczi felnézett, beadott, és Hoffmann, háttal a kapunak, fejjel a jobb alsóba csúsztatott. 2-0, eldőlt. A Rapid szimpatizánsok kikértek nekem két sört, lobogott a Loki zászló is, ölelkeztünk, mint romantikus filmekben szokás, zúgott a ria, ria Hungária.

 

Bódult hangulat a készülék előtt, bódult összecsapás a gyepen, aminerk az lett az eredménye, hogy Kastrati, és Youga mehetett hamarabb zuhannyozni. Előbbi mégh szétrúgta a LED falat, utóbbi nem értette a pirosat. És a slussz poént a csreként beállta Vajda biztosította. Pálfi kirugása után szétalázta cseleivel az állítólag Lokiba készülő Szabó Bálintot, begurított, és a szintén csere Maurides megadta a kegyelem döfést.

 

A futball alázattal jár. A DVSC lealázta a kiesési rangadón az otthon játszó riválisát. 

A Fehérvár kiesett, a hektikus szezon után a Debrecen maradt az elitben. És most ez a legfontosabb. Még akkor is, ha  egy éve még a  dobogóról álmodtunk.

 

 

W. Gy.