Akkor már BlaBlaként működtek, amiről később Robi azt mondta, hogy nem volt jó választás, mert komolytalanul hangzott. Szemtelenül fiatalon jutottak lemezszerződéshez, hisz akkor ugye még volt – vagy legalábbis lehetett volna – súlyuk a kiadóknak. Kijött a Kétségbeejtően átlagos című lemez, s a banda az akkor népszerűsége csúcsán járó Kispál és a Borz előtt turnézta végig az országot. (Robi egyébként ekkor lépett fel először Debrecenben, az akkor szintén népszerű egyetemista szórakozóhelynek számító Klinika Moziban. A BlaBla – mivel nem volt pénzük turnébusz bérlésére – puritán módon, vonaton utazott a koncertekre.) A megjelenő album a külső producerek által rájuk erőltetett hangzás miatt nem tetszett a banda tagjainak, a tervezett második lemez (Csillagtelep) már meg sem jelent.

 

A BlaBla feloszlása után Robi bevette magát Dióssy D. Ákos – akkori Kispál billentyűs- házi stúdiójába és dobgépes alapokra feljátszotta azt az anyagot, ami azóta is a magyar pop-rock színtér meghatározó lemezei közé tartozik. A Hiperkarma neve alatt kijött első album nem csak az elementáris, elsöprő erejű Dob+Basszus miatt lett alapvetés. A szokatlanul sűrű textúrájú, intenzív dalok úgy sodorták magukkal a hallgatót, hogy alig akadt ember, akit nem érintettek meg. Robi köré zenekar szerveződött és a 2001-től bejárták az egész országot. A második nagylemezük (Amondó) megjelenésekor már kvázi sztárzenekarnak számítottak underground szinten.

 

Beindult a népszerű zenekarok életét jellemző körforgás. Koncertek következtek koncertek után, közben teltek az évek és Robi egyre mélyebben ásta magát a rock and roll életformába. Ennek az lett az eredménye, hogy 2007-ben feloszlott a zenekar. Pár év szünet következett, Robi közben Nemes Andrással, a Pluto frontemberével összehozta a Biorobot formációt.

Alapvetően akusztikus gitárokra épülő, beates egyszerűségű dalaik frissek voltak és elevenek. A Hiperkarma 2011-ben részben új zenészekkel újra indult, a Biorobot pedig – mondhatjuk – elsorvadt. Igaz, később még megjelent egy lemezük a korábbi repertoár dalaiból.

 

 

A Hiperkarma a nagy nekiindulás évében ismét leállt, Robi tovább küzdött függőségeivel. Aztán 2014 óta gyakorlatilag folyamatosan léteznek, koncerteznek, a társak viszont olyan gyakran cserélődnek Robi körül, mint egy brazil szappanopera szereplői gárdája. Az tény, hogy mióta tiszta tudattal alkot, Bérczesi lett a magyar zenei szcéna egyik legtermékenyebb tagja.

Olyan mennyiségben ontja a dalokat, hogy nehéz követni, mi és mikor jelenik meg tőle. A Hiperkarma életmű is kiegészült jó pár új albummal, de a Covid-éra alatt szólóanyagot is készített, egyes dalait pedig angolra ültette át. Az utóbbi időben zeneszerzőként is aktív. A szintén rengeteget alkotó Müller Péter Sziámi dalszövegeiből százhoz készített kíséretet, s ezekből hamarosan már a második lemez lát napvilágot. A Nagyerdei Víztorony színpadán elhangzó műsorhoz van tehát miből válogatni. A sok ismerős szám között egy vadonatúj is elhangzik majd, a felvételen május 1-én debütáló TIK-TAK című szerzemény.

 

Az est vendége a szintén egy szál gitáron nyomuló debreceni Gyarmati Dominik lesz. Gyertek!