A trend esztelen erejéről.

Megfizethető lakhatás Amerika legdrágább ingatlanpiacú államában, Hawaii-on? Vásárolj ingatlant a láván, vulkánkitörés-veszélyes zónában!

Bármilyen hihetetlen, egy nagy ingatlan-fellendülést az sem állít le, ha a környéket rendszeresen letarolja az aktív Kilauea-vulkánból kifolyó láva, mert a pandémia óta különösen elterjedt távmunka akkora keresletet zúdított a trópusi szigetre, annyian jöttek és jönnek élvezni az egész évben kellemes meleget, hogy minden négyzetméterre lecsapnak, még a legveszélyesebb zónában is – ahol persze olcsóbban lehet venni, és simán duplázódtak az árak az elmúlt évtizedben itt is.

Pedig közszolgáltatások sincsenek. Se víz, se áram, se kórház, se rendőrség, még az utakat is a magántulajdonosok tartják fenn, mert a szövetségi jogszabályok tiltják a megyének, hogy a veszélyzónában infrastruktúrára költsön – tegyük hozzá, racionálisan. De ez sem számít…

A trend olyan erő, amit ez sem törhet meg. Egyre többen dolgozhatnak úgy, hogy be se szagolnak az irodába, és akkor már miért ne éljenek egy trópusi szigeten? Sok a pénzük, a hely meg kevés és drága, és akkor a lávafolyam is el fog kelni, mint értékes terület, alig várják ki, hogy megszilárduljon. Végre katasztrófa! – olcsón lehet vásárolni, helyi szabályozás meg nincs a veszélyzónára, úgy és azt építesz, amit akarsz. Rengeteg a pénz, az olcsó hely meg kevés. Európában is vannak ennek jelei és leképeződései, a távmunkások és digitális nomádok a legkülönfélebb lokációkban verik fel az ingatlanárakat és bérleti díjakat.

Régebben a helyiek a turistákra morogtak, most már a digitális nomádokra is, akik bárhonnan dolgozhatnak a világon. Jönnek a pénzükkel, nagy vásárlóerejükkel és felszippantanak mindent.

A legtöbb trenddel így van, semmi nem állhat az útjába, a vulkánkitörés sem, amíg a mozgató erői el nem fogynak. A természet ereje ehhez kevés, mint macisajtban a brummogás.