(divany.hu)
Az ideális hőfok, amelyen otthonunkban komfortosan érezzük magunkat, a legkényelmesebb a családi filmezés, jól megy a leckeírás, kellemes a főzőcskézés, legjobban ízlik a vacsora, nem fázunk a zuhanyból kijövet, és tényleg pihentető az alvás is, munkahelyünkön pedig a legjobb teljesítményt tudjuk kihozni magunkból, az annyi, mint…
A válasz egy számnál sokkal bonyolultabb, és nem csak azért, hogy ne fizessünk többet a kelleténél, vagy ne fűtsük az utcát feleslegesen, de saját és a velünk élők egészségének megőrzése szempontjából sem. Íme, a kifejtős válasz:
Hőérzet
Egy időben különösen gyakran fordultam meg Spanyolországban, és a téli hónapokban állandóan fáztam. A helyiek persze csodálkozva vontak kérdőre: te magyar vagy, nálatok ilyenkor esik a hó és mínuszok vannak, itt meg fázol 12 fokban? Igen, fáztam. A magyarázat pedig egyszerű volt: míg minket felkészülve ér a hideg, kétrétegű ablakok mögött döngetjük a fűtést a lakásban, így otthon gyakran mezítláb járkálunk, addig Spanyolországban egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy lakás fűtéssel felszerelt lenne, a hideg kő járólapok pedig az egyrétegű, vékony ablakokon betóduló hűvöstől könnyen lehűlnek. A belső terek 17–18 fokos szobahőmérséklete valóban nem volt komfortos.
Mennyi is a szobahőmérséklet?
Ugye te is rávágtad magadban, hogy: 21, pedig még ez sem ennyire egyértelmű. Számos tanulmány született már a témában, melyek rámutattak, az ideális hőmérséklet több dolognak is függvénye, de leginkább függ:
Míg az érvényben lévő amerikai felfogás szerint az átlagos, ideális szobahőmérséklet a 68–72 Fahrenheit közötti, vagyis 20–22 Celsius-foknak megfelelő hő, addig az Egyesült Királyságban ez inkább csak 20 °C.
Mit mond a WHO?
Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) ajánlása értelmében egy egészséges felnőtt 18 °C fölötti hőmérsékleten már kényelmesen érzi magát nem túl- és nem alulöltözve. Az időseknek, a kisgyermekeknek és a betegeknek valamivel magasabb alaphőmérsékletre van szükségük, ezért nekik már inkább a 20 °C-ot javasolja, de általánosságban is úgy ítéli meg, hogy 16 °C-nál ne tartózkodjunk tartósan hűvösebb helységben. Ugyanakkor arra is egyre több bizonyítékot kínálnak a kutatások, hogy az alacsony belső hőmérsékletnek számos egészségre káros következménye lehet, mint például az emelkedett vérnyomás, asztmás tünetek, vagy a gyengébb mentális teljesítőképesség. Az otthonok alulfűtöttsége fokozott kockázat, elsősorban az idős emberek légzőszervi panaszaira és szív- és érrendszeri állapotukra nézve, így a téli hónapok halálozási számadatai is megemelkedettek. Ennek szomorú tükrében évi 38 200-ra (12,8/100 000) becsülte a WHO 11 kiválasztott európai országban a téli hónapokban a hideg, kevéssé fűtött otthonok következtében történő haláleseteket.
A páratartalomra vonatkozóan az irányadó a maximálisan 65 százalék a WHO ajánlása értelmében.
KICSIT MEGENGEDŐBBEN ÖSSZEGEZVE, AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐK ÚGY VÉLIK, 18 ÉS 24 °C KÖZÖTT LEHETÜNK IGAZÁN ELEMÜNKBEN.
A Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség (ADEME) azonban részletes útmutatást dolgozott ki, mely valódi segítség lehet az optimális hőfok megtalálásához, ha a saját bőrünkön és pénztárcánkon tapasztaltak nem szolgálnának elegendő iránymutatással. Ezek szerint:
Munkahely
A munkáltatók, munkavállalóik testi épségéért (és azok munkabírása) miatt aggódva, megannyi tanulmányt készíttettek már az irodai munka hatásfoka és a helyiség hőmérsékletének összefüggéseit firtatva. Naná, hiszen azt találták, hogy
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A DOLGOZÓK IRODAI MUNKAIDEJÜK 2 SZÁZALÉKÁT A HŰTÉS-FŰTÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK PISZLICSÁRÉ PROBLÉMÁJÁVAL PEPECSELIK EL, ÉS EZ AZ IDŐPOCSÉKOLÁS A GAZDASÁGNAK ÉVES SZINTEN 15 MILLIÁRD DOLLÁRNAK MEGFELELŐ KIESÉST OKOZ.
Ausztráliában ugyanezzel évi 6,2 milliárd dollárt tékozolnak el a hőszabályzónál matató alkalmazottak.
Közben arra is rájöttek, hogy a nők 25 °C körüli hőmérsékleten érzik magukat komfortosabban, míg a férfiak 21,6 °C-on.
Az eredeti írást itt találja.