A Harvard Egyetem és az Egyesült Államok Űrparancsnokságának legfrissebb közleménye szerint a 2014-ben Pápua Új-Guinea térségében a Csendes-óceánba csapódott meteorit darabjai 99,9 százalék bizonyossággal egy távoli, idegen Naprendszerből érkeztek, és a felszínre hozott szabályos formájú apró fémgömbök jó eséllyel egy földönkívüli civilizáció technikai eszközéből származhatnak.

Az már eldőlt, hogy egy távoli naprendszerből érkezett a titokzatos objektum

A Harvard Egyetem közleménye szerint azok az apró fémgömbök, amelyek a 2014-ben Pápua Új-Guinea térségében vízbe csapódott meteoritból valók, és amelyekről az egyetem professzora, Avi Loeb azt feltételezi, hogy egy idegen civilizáció technikai eszközének lehetnek a maradványai, a Harvardra kerültek, alapos laboratóriumi elemzésre- számol be a hírről a CBS News Boston.

Az Egyesült Államok Űrparancsnoksága által elvégzett elsődleges vizsgálat konklúziója szerint 99,9 százalékos bizonyossággal megállapítható, hogy a kérdéses tárgyak a csillagközi térből, pontosabban egy távoli idegen naprendszerből származnak. Az amerikai védelmi minisztérium a CNEOS 20140108 lajstromjelű meteorit becsapódásának koordinátáit egy 10 kilométer sugarú körön belülre helyezve adta meg a Harvard tudósainak, akik Avi Loeb irányításával mágnesek segítségével bukkantak rá a Csendes-óceán aljzatán heverő furcsa és különleges gömbökre.

A tudósok a megadott területet – ami nagyjából egy Boston méretű nagyváros kiterjedésével azonos - a Silver Star kutatóhajóról mélybe eresztett és erős mágnesekkel felszerelt vontatott eszközzel fésülték át. "Tíz szferulát találtunk. Ezek majdnem tökéletes gömbök, vagy fémgolyók. Ha mikroszkóppal nézzük őket, nagyon jól elkülönülnek a hátterüktől" – magyarázza Avi Loeb.

Arany, kék, barna a színük, és néhányuk miniatűr földgömbre emlékeztet"

– fűzte hozzá a professzor.

Nagyobb sebességgel haladt, mint a Nap szomszédságában lévő csillagok

A titokzatos szubmilliméteres szferulák összetételének elemzése kimutatta, hogy a gömbök 84%-ban vasból, 8%-ban szilíciumból, 4%-ban magnéziumból továbbá 2% titánból, valamint nyomelemekből állnak. A gömbök anyagi szilárdsága keményebb, mint az összes korábban látott és a NASA által katalogizált űrkőzeté – tette hozzá Loeb.

„Az objektum számított sebessége alapján egyértelmű, hogy az a Naprendszeren kívülről érkezett. A kapott 60 km/másodperces sebesség gyorsabb, mint a Nap közelében lévő összes csillag 95%-ának a mozgási sebessége"- nyilatkozta a harvardi professzor.

„Az a tény, hogy az objektum még a vasmeteoritoknál is keményebb anyagokból állhatott, és gyorsabban mozgott a Nap közelében lévő összes csillagnál, arra enged következtetni, hogy egy idegen civilizációból származó űrszonda vagy valamilyen technológiai eszköz maradványai lehetnek a gömbök" – vélekedik Avi Loeb.

A mindenre kiterjedő aprólékos kutatás és elemzés még csak most kezdődik el a Harvardon. A tudósok megpróbálják egyértelművé tenni, hogy a gömbök mesterséges vagy természetes eredetűek-e. Ha természetesek, akkor a kutatóknak betekintést engednek abba, hogy milyen anyagok létezhetnek a Naprendszerünkön kívül. Ha viszont végleg bebizonyosodik, hogy mesterséges eredetűek - amire számos jel utal-, akkor kezdődnek el igazán a valóban nagy kérdések.

Avi Loeb elmondta, tovább folytatják a kutatást a CNEOS 20140108 becsapódási körzetében abban bízva, hogy sikerül ráakadniuk az objektum egy nagyobb darabjára, ami lényegesen lerövidíthetné a szferulák eredetének pontos megválaszolását.