A fekete lyukak régóta fejtörést okoznak a tudósoknak, mivel elnyelik az anyagot, és nem engednek ki magukból semmit. A legérdekesebb kérdés, hogy hová tűnik az elnyelt anyag, mi lesz vele?

Létezik egy teória, hogy ezek a fekete lyukak ún. „fehér lyukakhoz" vezetnek, vagyis olyan képződményekhez, amelyek részecskéket és sugárzást bocsátanak ki magukból.

Ez a két végpont együtt egy féregjáratot, pontosabban egy Einstein-Rosen-hidat képezhet, amely egyes fizikusok szerint bármekkora teret és időt megnyújthat. Ez egy olyan izgalmas elmélet, amely átírhatja a téridő mai értelemben vett törvényeit.

A kutatók elmélete szerint a féreglyuk "torka" nagyon hasonlíthat a korábban felfedezett fekete lyukakra, például a Sagittarius A* nevű masszív objektumra, amelyről úgy gondolják, hogy galaxisunk középpontjában rejtőzik.

Tíz évvel ezelőtt a féreglyukak a tudományos fantasztikum témakörébe tartoztak. A helyzet azóta megváltozott, már a tudományos közösség képviselői is aktívan foglalkoznak velük"- mondta a New Scientistnek a szófiai egyetem kutatócsoportjának vezetője, Petya Nedkova.

A kutatócsoport újonnan kifejlesztett számítógépes modellje, amelyet a Physical Review D folyóiratban megjelent új tanulmányban részleteztek, azt sugallja, hogy a féreglyukak szélei körül kavargó anyagkorongokból származó sugárzást szinte lehetetlen megkülönböztetni a fekete lyukakat körülvevő sugárzástól.

VALÓJÁBAN A FEKETE LYUK ÉS A FÉREGLYUK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT FÉNY POLARIZÁCIÓJA KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG - LEGALÁBBIS A MODELL SZERINT - KEVESEBB MINT NÉGY SZÁZALÉK.

"A jelenlegi megfigyelések alapján nem lehet különbséget tenni egy fekete lyuk és egy féreglyuk között. Ezért kerestünk valami mást, ami alapján meg tudjuk különböztetni őket egymástól" - mondta Nedkova a New Scientistnek.

Nedkova és kollégái szerint a jövőbeli megfigyelések sokat segíthetnek, például a féregjárat egyik végénél a beáramló fényt a fekete lyukaknál fénygyűrűk formájában lehetne észlelni. Ennek detektálására azonban jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök; az eddigieknél is nagyobb felbontású távcsövek fejlesztésére lenne szükség.