A háztáji növényevők az állattartás 10.000 éve kezdődő forradalma óta együtt élnek az emberekkel. Több ezer éven keresztül az állatok számtalan haszonvétele segítette az emberiség fejlődését, az élelmiszer, ruházat, eszközök biztosításán túl erőforrásként is nélkülözhetetlenek voltak, majd a kőszén és kőolaj kiaknázásának megkezdésével szép lassan háttérbe szorultak.
Nem is volt gond a létükkel a kétezres évek elejéig, amikor megjelentek az első cikkek a tehénböfögés és klímaváltozás témakörében.
A légköri metán és a klímaváltozás összefüggései évtizedek óta foglalkoztatják a szakmát, de a szélesebb közvélemény csak 2010 után kezdett felfigyelni a metán témájára, miután a FAO “Livestock' Long Shadow: environmental issues and options" kiadványa megjelent 2006-ban és széleskörű médiamegjelenést kapott. Ez a téves adatokkal teli kiadvány alapozta meg a mezőgazdasággal, elsősorban az állattartással kapcsolatos dezinformációs kampányokat, amelyek mostanra szinte kibogozhatatlan féligazságok és hazugságok hálójává alakultak. Ettől kezdve volt összemosva a légköri ÜHG mennyiségét nem növelő, természetes biogén szénciklus a fosszilis kibocsátással, az állattartás ÜHG egyenlegébe általánosítva bevonva minden létező kibocsátás az életciklus során, miközben a mezőgazdaságon kívül minden más ágazatot külön kezeltek vagy épp az állati trágya ammóniakibocsátását társították a savas esőkhöz. Hol véletlenszerű számokat öntenek a hírfogyasztók nyakába, hol bruttó hazugságokat, hol a proteint vetik össze a kalóriával, de a gyakorlatban is igazolható háttér szinte mindig hiányzik az ilyen félrevezető írások mögül.
Dr. Frank Mitloehner, az UC Davis California kutatója egyébként egymaga érte el, hogy a FAO korrigálja a LLS-ben szereplő hamis adatokat, de a szellem kiszabadult a palackból, a korrekcióval már senki nem foglalkozik.

Ami közös minden egyes felbukkanó tanulmányban vagy írásban, hogy meg sem említik a biológiai szénciklus és a fosszilis szénkibocsátás közötti különbséget, ami pedig alapvető különbség a metánkibocsátás szempontjából is, hanem összemossák az elnyelők nélkül légköri többletet létrehozó fosszilis metánbocsátásokat a több millió éve stabil elnyelőkkel rendelkező szénkörforgást biztosító folyamatokkal. Ezen kívül minden egyes esetben olyan becslésekre hagyatkoznak, csökkentve a fosszilis metánkibocsátás mennyiségét és növelve mezőgazdasági kibocsátások becslését, amelyek valótlansága sorban igazolódik be a műholdas mérések alapján.
Ezt megteszik olyan metatanulmányokban is, amelyre a világ minden további ÜHG csökkentésre vonatkozó intézkedésénél hivatkoznak.
Megpróbálok ezért egy kicsit rendet vágni legalább a metánnal kapcsolatos kamutömegben, különösen a szarvasmarhák oldaláról indulva, mivel a talajmegújító mezőgazdaság ikonikus állatait helyezték a különféle ideológiai vagy épp gazdasági érdekképviseleti szervezetek a célkeresztbe.
Összeszedném a leggyakrabban felbukkanó, erősen félrevezető kliséket és a hozzájuk tartozó összefüggéseket,