Itt a húsvét, aminek természetesen minden országban megvannak a maga hagyományai. Vajon miként keverednek össze a magyar szokások és annak az országnak a hagyományai, ahol éppen élünk? Ha van kedvetek, írjátok meg, hogyan ünnepeltek – addig is kedvcsinálóként következzen Élhetetlen posztja egy sajátos tojásfestésről és a pipicsről!

„Az ember lelkesen készül az ünnepre, aztán van, ami sikerül, van, ami nem. Jó ötletnek tűnt, hogy nem tojásfestékkel festek tojást, hanem valami természetes anyaggal.

A hibiszkusz teának gyönyörű színe van, és komoly készleteim voltak az Egyiptomból hozott, nagy, egész virágokból. Megfőztem a tojásokat és a teát, beleraktam a teába a tojásokat, jól nézett ki.

Ha időben kiszedem, lehet, hogy a tojások is szépek lettek volna, de úgy gondoltam, hogy, ha reggelig benne hagyom, majd mélyebb színe lesz a tojásoknak.

Reggel aztán meglepődtem, mélyebb színük lett, azaz koromfeketék lettek. A tea még mindig szép volt, de úgy tűnik a tojások héja túl sok festékanyagot vett fel.

Több tojás nem volt itthon, festék sem, ezt kapták a locsolók, de jól szórakoztak a baleseten.

A pipics

Ami mindig beválik, a pipics. A húsvét hangulatát már csak a madárkákkal adom meg, ha jön valaki, a funkciót betöltik, ha nem jön senki, akkor megeszegetem őket.

Csak sztori, ezt a TV-ben láttam, de csak egy villanásnyira, mert futkostam a nappali és a konyha között, az nem volt meg, hogy honnét közvetítenek, és mi a süti neve.

Aztán az egyik barátom, akit 45 éve ismerek, jött locsolni a fiaival, és mondta, hogy jé, pipics. Így tudtam meg, hogy ő matyó, és ez egy matyó sütemény.

A recept egy egyszerű kelt tészta:

50 dkg liszt
csipetnyi só
12 dkg cukor (lehet kevesebb)
5 dkg vaj
3 dl tej
fél kocka élesztő (jó a porélesztő is), és kelesztjük.

A megkelt tésztát olyan darabokra kell vágni, hogy 4 cm átmérőjű rudakat lehessen formázni belőle.

Ezt aztán kb. 6 centis darabokra vágjuk, és úgy 15 centis kukacokat sodrunk a két tenyerünk között, és ezeket a kukacokat csomóra kötjük, úgy, hogy legyen egy rövidebb kiálló vég, az lesz a fej, és a kézzel kialakított csőr, a hosszabb részre rátenyerelünk, aztán bevagdossuk, abból lesz a farok.

Lekenhetjük tojással, hogy szebb színe legyen, és ha megsült és kihűlt, olvasztott csokiból fogpiszkálóval lehet szemet csöppenteni rá, és még nem láttam gyereket, aki nem örült volna neki.

A szem problémás volt, mert eredetileg egész bors volt, ami egy három évesnek nem az igazi, azt meg nem lehet mondani egy gyereknek, hogy először kapard ki a madárka szemét, azután edd meg.

Próbálkoztam mazsolával, de az nagy, és a levágott kis darabok sütés közben úgy nyíltak ki, ahogy akartak, kancsal madarak lettek, ez a csoki bevált.

És lehet enni vajjal, lekvárral, sonkával.