Kulcsszerepet játszott a hatvanas évek beatmezőnye és a nyolcvanas évek újhulláma közti láncszemet jelentő csúcsbandában, de már tizenévesen is markánsan gitározott. Tisztaság árad az énekléséből, a hangszeres játékából, a zenéhez való hozzáállásából és az egész lényéből. A ma hetven esztendős Karácsony János több mint félszáz éve robbantja fel jelenlétével a színpadot. Tavasszal interjút készítettünk vele, a mostani jeles évforduló alkalmából pedig Herskovits Ivánnal végighallgattuk és végigbeszéltük a lemezeit. Isten éltessen, James!

2021. augusztus 19-én tölti be hetvenedik életévét Karácsony János. A születésnap kapcsán róla fogunk beszélgetni. Mondanál néhány bevezető gondolatot Jamesről?

Nemrég egy interjúban azt nyilatkozta, hogy későn érő típusnak tartja magát. Ezt egy magánéleti, illetve családi téma kapcsán mondta, de szerintem valamennyire a szakmai pályájára is illene. Azért csak valamennyire, mert ‒ legalábbis szerintem – itt nem úgynevezett érésről van szó, hanem arról, hogy James ötvenéves kora táján kezdte valóban megmutatni, hogy mennyire kiváló és komplex tehetség. Akkor, amikor nála fiatalabbakkal készítette el Boldog Karácsony című harmadik szólólemezét, amin hallani, hogy nemcsak mint gitáros és énekes nagyszerű, hanem zeneszerzőként, hangszerelőként és producerként is. Sőt, az egyik számban lazán felvillantja még azt is, hogy szövegírónak is jó és hiteles. Ilyen ötven év körüli teljes kibontakozást nem hallottam még senkitől.

Én is hasonlóképpen érzek ezzel kapcsolatban. Menjünk most végig Karácsony János pályáján. 1967‒68-tól a Fermben játszott, ahol szélesebb körű ismertségre, valamint szakmai elismerésre tett szert. Korodból adódóan neked még nem lehetnek személyes élményeid erről a formációról, és esetleg hallhattál ebből az időszakból származó felvételeket is.

Sajnos, nem tudok fennmaradt felvételről. De pár közvetett emlék, amennyire lehet, nyújt némi benyomást. Az egyik, amit Novai Gábor mondott el. Abban az időben, amikor Novai a Fermet látta, James már elismert, kiváló gitáros volt. Egy másik valaki véleményéből pedig, aki szintén ehhez a körhöz tartozott, az derült ki számomra, hogy az, amit James a Fermben nyújtott, elég lett volna ahhoz, hogy Barta őt ajánlja utódjául.

Végül tényleg így történt, illetve elvileg arról volt szó, hogy Somlóból frontember lesz, és Karácsony Jánost pedig plusz gitárosnak, esetleg basszusgitárosnak veszik be. Barta jól érezte James sokoldalú tehetségét! A hangszeres képzettségén, tudásán túl azonban ő kiváló énekesnek és frontembernek is számított.

Igen, és részben ezzel kapcsolatban még két közvetett impresszió. Az egyik a Mikrolied-tag Várszegi Éváé, aki a Generál‒Mikrolied időkben James társa volt. Ő mondta el, hogy amikor alakult a társaság, meghallgatta a Fermet, és akkor szeretett bele Jamesbe, amikor elénekelte a Rain and Tears című, Aphrodite’s Child számot. Pedig hát ember legyen a talpán, aki egy Demis Roussos hangjával ismert dalt valóban hatásosan tud előadni.