Egy mai, változókorú nő másként és jóval aktívabban éli az életét, mint tette azt akár az édesanyja generációja. Ehhez mérten a menopauza megítélése, és szerencsére annak megélése is sokat változott az elmúlt évtizedekben.

Az ötven az új harminc?

Ezzel a kijelentéssel nem is nagyon túlzunk, hiszen ma jóval tovább élünk, mint elődeink, arról nem beszélve, hogy számos életesemény ideje is későbbre tolódott: ilyen a házasság, a gyermekvállalás, és bizony másként állunk ma a nyugdíjas éveinkhez is.

A statisztikák szerint a fejlett országokban egyértelműen később jön el az első gyermek születésnek ideje, és itthon is jellemző a tendencia, hogy a nők egyre később szülnek. Míg a nyolcvanas évek elején az anyák átlagos életkora az első szüléskor 23 volt, 2000-re ez 25 évre emelkedett, ma pedig már 27 év. Ennek a változásnak persze több oka is van. Az egyik fontos tényező, hogy az oktatás, a tanulás széles körben elérhető lett. A karrierépítés, valamint az önálló egzisztencia megteremtésének igénye és az azzal járó nehézségek szintén a kiváltó okok között szerepelnek, mint ahogy az sem mellékes, hogy úgy tűnik, mára a házasság intézménye sem annyira vonzó, mint korábban volt.

A mai nőknek természetes, hogy az anyaság mellett karriert is építenek, önmegvalósítanak, így a tanulás, illetve a tapasztalatszerzés miatt a gyermekvállalás időpontja kitolódik. Ugyanakkor a diplomaszerzés ma már nem feltétlenül hátráltatja a nőket abban, hogy gyermeket vállaljanak, legalábbis az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy ma alig van különbség az érettségizettek és a diplomások gyermekvállalási hajlandósága között.