A kétnapos rendezvényen több mint 150 műszaki területeken munka- és tűzvédelemmel, környezet-egészségüggyel és környezetirányítással foglalkozó szakember vett részt.

A nem megfelelő munkakörülményeket biztosító vállalkozások esetén igazolt, hogy gyakran váltogatják egymást a munkavállalók. Az új dolgozók betanítása, a termelés hatékonyságának csökkenésével, a versenyképesség romlásával jár– fejtette ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Munkavédelmi Irányítási Főosztály vezetője, Nesztinger Péter a munkavédelem fontosságáról szóló előadásában a Debreceni Egyetem Műszaki Karán (DE MK) rendezett kétnapos EHS (Environment, Health, Safety) konferencián.  

- A mai fiatalok, amikor munkát vállalnak a megfelelő fizetés mellett azt is mérlegelik, hogy milyenek a munkakörülmények. Veszélyes, egészségkárosító-e a megcélzott munkahely, milyen a fizikai terhelés, mennyire kezelik rugalmasan a munkaidőt, szellemi tevékenység esetén pedig azt is megkérdezik, hogy van-e otthoni munkavégzésre lehetőség – ismertette Nesztinger Péter.       
                                    
Előadásában kitért rá, hogy a munkabalesetek száma az elmúlt 15 évben stagnált Magyarországon. A könnyebb, három napon túl gyógyuló esetek száma évente 21 ezer körül alakul, a halálos kimenetűeké 60-80. A legtöbb esetben az oda nem figyelés a kiváltó ok.  

A szimpóziumon a téma szakértői, egyetemi oktatók, PhD-hallgatók, cégvezetők és vállalatok képviselői 31 előadást tartottak, köztük egy külön szekcióban 9-et angolul. Egyebek mellett szó esett az elektronikus tűzvédelmi naplóról, a zöld villamosvágányokról, a zuhanásbiztonságról, az aeropónikus növénytermesztésről, a munkavédelem aktuális kérdéseiről, illetve a szürkevizek kezelési módszereiről.  

A DE MK-n elérhető EHS szakirányú továbbképzésről a Környezetmérnöki Tanszék szakfelelőse, Bodnár Ildikó a hirek.unideb.hu kérdésére elmondta: olyan korszerű, műszaki, munka- és tűzvédelmi, környezet-egészségügyi, illetve környezetirányítási ismeretekkel rendelkező szakmérnökök, szakemberek képzése a cél, akik képesek a munka- és tűzvédelmi, a kémiai és iparbiztonsági helyi szabályzók kidolgozására, fejlesztésére és betartatására, a potenciális környezeti ártalmak, veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, illetve csökkentésére, továbbá kárelhárítási tevékenységek irányítására. Az ilyen szakemberek a vonatkozó jogi ismeretek alapján megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a vállalati EHS-célok elérésére.

– Az EHS továbbképzés jóvoltából bővül a résztvevők szaktudása, olyan speciális ismeretekhez jutnak, melyekkel munkájukban magasabb szinten tudják teljesíteni feladataikat, illetve helyzeti előnybe kerülhetnek a munkaerő piacon – fogalmazott  Bodnár Ildikó.  

Hozzátette: az EHS-képzés 2017 tavasza óta elérhető az Műszaki Kar képzési kínálatában, idén szeptemberben már a nyolcadik ilyen évfolyam indult el. Nagyon népszerű képzési forma, évente nagyjából 50 hallgató vesz részt ebben, eddig csaknem 300-an szereztek piacképes EHS-oklevelet a DE-n.  
 

Sajtóközpont – OCs