Erős és fejlesztéscentrikus költségvetés lesz a 2021-es évben. A világjárvány árnyékában különösen fontos jelentősége van annak, hogy a város rendelkezik-e stabil jövőképpel. Debrecen pedig egy határozott  jövőképpel rendelkezik, amely elsősorban a Debrecen 2030 várossratégiában testesül meg. 

Debrecen 2021-es költségvetésének mérlegfőösszege egészen magas: 162,58 milliárd forint. Ez az előző évben 160,9 milliárd forint volt. A tervezett költségvetés bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, Papp László polgármester hangsúlyozta: a város nem tervez hitelfelvételt.

A város költségvetése alapvetően horizontális fejlesztéspolitikát képvisel, azaz minden részén (városközpontban, lakótelepeken, kertségekben) érezhetővé kell tenni a fejlődést. Ami igazán mutatja Debrecen költségvetésének erejét, az a beruházási főösszeg alakulása. Összesen ugyanis 84,8 milliárd forintnyi beruházási forrás áll rendelkezésre a 2021-es költségtervben. 

Az idei költségvetés fókuszterületei:

• közlekedésfejlesztés
• gazdaság
• Zöld Város Program
• intézményfejlesztés
• kultúrális és jóléti fejlesztések

2021-ben Debrecenben a legjelentősebb fejlesztési összeget a közlekedés fejlesztésére költi a város. A program része lesz utak építése és felújítása, új csomópontok építése és a meglévőek átépítése.  Ezek közé fog tartozni például a Kishegyesi út komplex fejlesztése az autópálya-lejáró körforgalmától a vasúti átjáróig tartó szakaszon, a Sas utcai mélygarázs megépítése, a Bethlen utca 2x2 sávúsítása, kerékpárutak építése valamint buszsáv kialakítása a Fórum bevásárlóközpont mellett.  A közlekedésfejlesztésre 35,7 milliárd forint áll rendelkezésre amelyből 27,1 milliárd forintot útfejlesztésekre fordítanak, a kertségi fejlesztések összege pedig 6,1 milliárd forint.  260 millió forint értékben a járdákat fejlesztik a különböző kertségekben, útstabilizálásra pedig 116 millió forintot szánnak. 

A gazdaságfejlesztés területén 27 milliárdos forrás áll rendelkezésre, ami két nagy ipari park, a Déli Ipari Park  és az Északnyugati Gazdasági Övezet fejlesztését jelenti. Az előbbiben belső úthálózat és infrastruktúra fejleszés zajlik majd, az utóbbiban az utak és az iparterület működéséhez szükséges egyéb fejlesztések lesznek főszerepben. 

A Zöld Város Program keretében a Petőfi téren, az Újkertben, a Tócóskertben, a Tócóvölgyben és a Sóház városrészben lesznek zöldterületi fejlesztések. Mindezek összesen 3,7 milliárd forintos beruházási tételt képviselnek a költségvetésben. 

A szociális területen jelentős növekedés tapasztalható. Az óvodák, a kultúra területe, a Kodály Filharmónia, a könyvtárak és a színházak mind-mind jelentős forrásból gazdagodnak majd. Ebben az évben fog megkezdődni az Epreskerti Általános Iskola tornatermének kivitelezése, valamint két idősotthon is megújulhat a város saját forrásából. Folytatódik ugyanis a Pallagi úti idősek házának felújítása 70 millió forint értékben, és már zajlik a Thomass Mann utcai idősotthon felújítása európai uniós forrás felhasználásával. A Modern Városok Program keretében a Csokonai Színház teljesen megújul, a Latinovits Színház kivitelezésének befejezése pedig éppen zajlik. A két színház mellett a Vojtina Bábszínház felújítása is tervben van. A kultúrális fejlesztések megvalósítására 22 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A jóléti fejlesztések keretében 1,5 milliárd forintból megújul az Ötholdas Pagony játszótér, a Varázserdő projekt keretében pedig folytatódik a Nagyerdőn további sétányok kialakítása. Fejlesztik még a város térfigyelő kamerarendszerét is 50 millió forint értékben. A Zsuzsi Erdei Vasúthoz tartozó természet házának felújítása is napirendi pont, az extrém sportot kedvelőknek pedig jó hír, hogy a Jégcsarnok mellett egy kifejezetten nekik szánt sportparkot terveznek, összesen 265 millió forintból. Az Aquaticum mediterrán élményfürdő 2022-ben tervezett felújítására is megvannak a források, a Nagyerdei Kultúrpark fejlesztése pedig 8 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.