Összefogás és paradigmaváltás a növénytermesztésben

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem opció, hanem a mezőgazdaság túlélésének záloga – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakmai workshopján. A szakemberek szerint a hagyományos agronómiai szabályok és a szokás alapú döntések ideje lejárt. A rendezvényen a precíziós növénytermesztés és a digitalizáció lehetőségeiről egyeztettek a régió vállalatainak képviselői és az agrárkar kutatói.

- Az El Nino által kiváltott légköri cirkulációs mintázat tartós és blokkoló anticiklont alakít ki térségünk felett. A klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet két Celsius-fokkal, míg a szomszédos országokban 1,2 fokkal emelkedett. 2026 egy rendkívül száraz év, november elejéig Debrecenben például 208 milliméter csapadék hullott, amely jelentősen elmarad az eddigi legszárazabb 1961-es 321 millimétertől is. Úgy gondolom, hogy a klímahatásokból egyetemi feladatok lesznek, hiszen az éghajlatváltozásra technológiaváltással, innovációval, vízmegtartással és öntözéssel valódi választ lehet adni. A Debreceni Egyetem 2001 óta folyó, a precíziós mezőgazdaságot is érintő kutatásai és ismeretanyaga pedig megfelelő alapot adhatnak ahhoz, hogy a térség agráriuma hatékonyan tudjon alkalmazkodni a megváltozó gazdasági és természeti környezethez – mondta a szakmai programon Harsányi Endre, az intézmény ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettese.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hozzátette: a kar 2026 és 2030 közötti, az oktatást, a kutatást, az innovációt, valamint a harmadik missziós tevékenységet érintő stratégiájának meghatározó része a precíziós növénytermesztés és a digitalizáció. Az agrárvállalatok és szakmai szervezetek számára a témában szervezett találkozók, workshopok célja, hogy lehetőséget teremtsen a karon lévő tudás és a gazdálkodói, vállalati tapasztalatok összekapcsolására. A dékán kiemelte: a MÉK fókuszterületein, mint a szárazgazdálkodás és az állattenyésztés területén folytatott szakmai egyeztetések több együttműködési és kutatási területet azonosítottak.

- A korszerű gépészeti, adatgyűjtő eszközök már megtalálhatók a mezőgazdasági vállalkozásoknál. A kérdés az, hogy az összegyűjtött adatokból ténylegesen hogyan tudnak a gazdálkodók termesztéstechnológiai döntést hozni, és ezen túlmenően mérhető gazdasági eredményt kovácsolni. A szenzortechnológia, a távérzékelés, a talajdiagnosztika, az integrált értékelés használata, a mesterséges intelligencia bevonása, továbbá a kutatásaink célja egy, a termőhelyhez és a növény állapotához igazított termesztéstechnológia kidolgozása. Ennek pedig a partnerekkel közös gondolkodásra és hosszú távú stratégiára kell épülnie – fejtette ki Kakuszi-Széles Adrienn, a Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.

A Debreceni Egyetem precíziós mezőgazdasági képzését bemutatva Rátonyi Tamás, a Precíziós Technológia Tanszék vezetője ismertette: a 2019-ben elindított precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzéssel, valamint a 2023 őszén meghirdetett precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzéssel – a hozzá kapcsolódó, a Dél-dakotai Állami Egyetemmel közösen biztosított kettős diploma lehetőségével – hazánkban egyedülálló képzési struktúra jött létre.

A Földhasznosítási Tanszék adjunktusa, Bojtor Csaba előadásában a mesterséges intelligencia (MI) mezőgazdasági alkalmazását és az egyetemi kutatásokat vázolta.

- A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell egyebek mellett a korlátozott vízmennyiséghez, hiszen a globális édesvíz-kivétel 72 százalékáért az agrárium felel. Éppen ezért elengedhetetlen az MI-alapú döntéstámogató rendszerek használata az optimális és hatékony vízfelhasználáshoz. Az adatmennyiségnél azonban fontosabb az adatminőség. A kutatásaink célja nem csupán az adatfelhalmozás, hanem a szűrt, pontos és szakértő módon értelmezett adatokból nyert többletérték a termelők számára. A rendszerek működéséhez azonban továbbra is szükség van az emberi kontrollra a téves beavatkozások elkerülése érdekében. A DE a gyakorlatban alkalmazza ezeket a technológiákat. A látóképi kísérleti telepen már működnek autonóm műholdas monitoringrendszerek, parcellaszintű termésbecslések, valamint költséghatékony, gépi látásra épülő képfelismerő megoldások is – sorolta Bojtor Csaba.

Balogh Sándor, a Balogh Farm Kft. ügyvezetője szerint a digitalizáció használata nem célszerű, hanem nélkülözhetetlen a mezőgazdasági vállalkozások számára. Bódi Zoltán, a Syngenta Kft. vezető fejlesztőmérnöke úgy véli, a saját földterületek és a talajszintek mélyreható ismerete elengedhetetlen. A gazdáknak és vállalkozásoknak kötelező kihasználniuk a digitális és automatizált lehetőségeket, mivel azok segítségével eredményesebben és fenntarthatóbban képesek termelni. A vállalat ingyenes, interaktív alkalmazást fejlesztett ki, amely az egyetemi kísérletek eredményeit és a saját vizsgálati algoritmusokat ötvözi, segítve ezzel – a lecsökkenő kukorica-vetésterület mellett – az ideális hibrid kiválasztását.

- A digitalizáció a mindennapi munkafolyamatok szerves része. A munkatársak közvetlenül a rendszerbe töltik fel a napi elvégzett feladatokat és munkákat. A vállalatirányítási és adatfeldolgozó platformon keresztül minden adat és elvégzett beavatkozás digitális, térképes formában fut össze, így a 300 hektáros terület minden parcellája és munkafolyamata precízen visszakereshető és ellenőrizhető. Az extrém aszály ugyanakkor felülírta a hagyományos agronómiai szabályokat – számolt be a Csatári Farm ügyvezetője, Csatári Nándor.

Tótin Ákos, a KITE Zrt. vezető fejlesztőmérnöke hangsúlyozta: a digitális platformok – mint a vállalat által fejlesztett Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) – bár a jövő időjárását megjósolni nem tudják, a már meglévő és a valós idejű adatok rendszerezésével képesek felkészíteni a gazdálkodókat a hatékonyabb technológiai döntésekre és a kockázatok minimalizálására. Mint mondta: a KITE megalakulása óta a legmodernebb külföldi technológiák hazai integrálásán dolgozik. A PGR több mint 1 millió hektárnyi terület adatait – hozamtérképek, nyomvonalak, domborzati értékek – foglalja össze.

- A korábbi, hosszú időszakos műholdfelvételek alapján készített zónatérképek nem voltak használhatóak. Idén nem a tápanyag mennyisége, hanem a mikrodomborzat és a víz jelenléte határozta meg a termést, így a megszokás alapú döntések helyett az alacsonyabb tőszámra és a valós idejű, lokális adatokra épülő precíziós elvek teljes újragondolására volt szükség – jelentette ki Monoki Szabolcs, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatója.

Az Agri-Corn Kft. alapítója, Vaszkó László a piaci szereplők összefogását, valamint a független, komplex tudásmegosztást sürgette. Mint fogalmazott: az évi 6 millió tonnás hazai kukoricatermés a múlté. A megtermett szűkös mennyiségnek pedig mindössze 13 százaléka felel meg a humán élelmiszeripari vagy takarmányozási követelményeknek az extrém aflatoxin-fertőzöttség miatt. A kukoricafeldolgozók helyzetét tovább súlyosbítja a gabonabehozatal korlátozása és a lekötött vasúti kapacitások. A vállalatvezető arra kérte az egyetemi kutatókat és a nagyvállalati fejlesztőket, hogy az aszály- és toxinmenedzsmenttel kapcsolatos elméleti tudásukat és adataikat tegyék ingyenesen elérhetővé a gazdálkodók számára, mert a jelenlegi struktúrában a hazai kukoricatermesztés teljes eltűnése fenyeget.

- A fenntarthatatlan veszteségfinanszírozás helyett azokon a területeken, ahol a szántóföldi termesztés a vízhiány miatt végleg ellehetetlenül, a minisztérium elengedi a kukorica termelését és az egyetemi tudástranszferre, valamint a digitális felderítési adatokra alapozva alternatív hasznosítási módokat és művelési irányokat jelöl ki – jelentette ki a szakmai rendezvényen Pintér Levente.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium főosztályvezetője hozzátette: a szaktárca átfogó, új alapokra helyezett stratégián dolgozik, amely radikális paradigmaváltást hoz a magyar mezőgazdaságban.

Sajtóközpont - ÉE