Adatvezérelt agrárium: klímaadaptáció és élelmiszerbiztonság a DE-n

A klímaváltozás okozta egyre súlyosabb mezőgazdasági kihívások, valamint az ezekre adható innovatív válaszok álltak a Debreceni Egyetemen megrendezett XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napok középpontjában. A szakemberek szerint az aszály, a csapadékhiány és a hőhullámok már most alapjaiban átalakítják az agráriumot, ezért a jövőben a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a vízgazdálkodási fejlesztések jelenthetik a versenyképes és fenntartható termelés kulcsát.

- A légköri szén-dioxid-koncentráció az 1900-as évek eleji 280 ppm-ről mára 429 ppm-re emelkedett. Ennek következtében a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal nőtt, míg a Kárpát-medencében a felmelegedés már eléri az 1,7 fokot – sorolta a klímaváltozás hatásainak adatait a konferenciát megnyitó előadásban Harsányi Endre.

A Debreceni Egyetem ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettese hozzátette: minden évben csökken a Magyarországra beérkező csapadék mennyisége, emellett hazánk vízkészlete folyamatosan apad. Debrecenben és térségében az idei év különösen szélsőségesnek bizonyult, augusztus végéig mindössze 170 milliméter csapadék hullott, ami jóval elmarad a korábbi, 1961-es, 321 mm-es rekord alacsony értéktől is. Ez a csapadékhiány pedig nemcsak a mezőgazdaságot, de a vízgazdálkodást, az energiaellátást, az egészségügyet és a települések működését is érinti. Harsányi Endre kiemelte: az egyetem kutatóinak mesterséges intelligencia támogatásával végzett elemzései szerint a térségben fokozódó elsivatagosodásra és gyakoribb, intenzívebb hőhullámokra kell számítani.

- A mai klimatikus viszonyok között, valamint gazdasági környezetben különösen fontos a mezőgazdasági alapanyag-előállítás és -feldolgozás, továbbá az élelmiszergyártás támogatása. A magyar élelmiszerlánc-biztonság világhírű, vigyázunk fogyasztóink egészségére. A Tiszántúli Agrártudományi Napokon idén is az agrárium előtt álló legújabb kihívásokat, a klímaadaptációból vagy gazdasági helyzetből fakadó esetleges veszélyeket jártuk körül. Egy komplex képet szerettünk volna bemutatni egyebek mellett a teljes élelmiszerelőállítás rendszeréről – mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A konferencia élelmiszerbiztonság-témakörben tartott kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: a hatékony és egyszerre mennyiségi termelés, a magas feldolgozottságú kész-, illetve félkész-, továbbá speciális élelmiszerek iránti növekvő kereslet és a fentarthatósági elvárások azok a trendek, amelyek meghatározzák a mai élelmiszertermelést. Az élelmiszerpiaci szektornak pedig egyszerre kell reagálnia az új generációk környezetvédelmi szemléletére és fogyasztói szokásainak átalakulására. Minden esetben azonban a legfontosabb tényező, a „belépési küszöb” az élelmiszerbiztonság. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a gyártás során felmerülő élelmiszerbiztonsági költségek eltörpülnek egy esetleges, bizalomvesztéssel járó termékvisszahívás költségei mellett. A szakemberek szerint a digitalizációt követően a mesterséges intelligencia térhódítása elkerülhetetlen az élelmiszeriparban, az egyik leghatékonyabb felhasználási területe például az élelmiszer-csomagolás lehet. 

- A gazdatársadalom elöregedő, 50 év fölötti. Szükség van arra, hogy olyan eszközöket kapjon, amelyek könnyen, jól értelmezhető és biztonságos módon, nem utolsó sorban viszonylag olcsón bevezethetők. Ez pedig komoly feladat elé állítja az informatika területét is. Olyan komplett keretrendszeren dolgozunk, amelyet a gazdák valóban tudnak használni akár a vízgazdálkodás, az öntözés, a kártevők vagy a terméshozam tervezése területén – emelte ki előadásában Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja. 

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Informatikai Kar két évvel ezelőtt kezdte meg a mesterséges intelligencia bevonásával feldolgozni az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén 1983-ban megkezdett tartamkísérlet adatainak feldolgozását.

- Negyvenhárom év tavasztól őszig terjedő teljes tenyészidőszakának adataival dolgozunk. A kutatás elején még havi csapadék, illetve hőmérsékleti adatokat rögzítettünk. Tíz éve heti adatokkal dolgoztunk. Most pedig már napi információkat használunk, hiszen nem mindegy, hogy a virágzás három napján milyen a hőmérséklet, milyen a csapadékellátottság, milyen az éjszakai páratartalom, mert a magkötés, a termékenyülés szoros összefüggésben van. Erre az óriási digitális adatbázisra alapozva, az informatikus szakemberekkel együttműködve fejlesztjük a CropDExpert-et, amely remélem, egy olyan szakértői program lesz, amelyet a gazdálkodók könnyedén tudnak használni. A fő célunk, hogy kisebb költséggel, színvonalas termeléssel és technológiával jövedelmezőbb termelést tudjanak végezni – fejtette ki Nagy János professor emeritus.

A mesterséges intelligencia mezőgazdaságban történő felhasználásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: az AI-alapú fejlesztések csak a kutatók, szoftverfejlesztők és termelők szoros partneri együttműködésével valósulhatnak meg. Véleményük szerint az MI-eszközök az ágensektől az egészen a mély, adatvezérelt fizikai modellezésig több szinten formálják át az ágazatot. A mezőgazdaság összetettsége miatt pedig az új algoritmusok olyan rejtett összefüggések és hatások feltárására is képesek, amelyeket eddig fizikai szinten nem láttak a szakemberek. 

A szakmai rendezvény kiemelt témája volt még a precíziós tápanyaggazdálkodás és a jövedelmezőség. Kakuszi-Széles Adrienn, a MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetének vezetője szerint a modern gazdáknak nem marketingüzenetekre, hanem pontos adatokra és valós tapasztalatokra alapozva kell meghozniuk a döntéseiket. 

- A fenntarthatóság és a beruházások valódi megtérülése csakis az adatok tudatos elemzésével garantálható. A precíziós mezőgazdasági technológiák helyes alkalmazása az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás-okozta termésingadozások mérséklésére, különösen az olyan, különösen a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett növénykultúrákban, mint például a kukorica. A precíziós tápanyag-gazdálkodás során azonban figyelembe kell venni például a hibridek eltérő genotípusát, tápelem-felvételi dinamikáját vagy éppen az öntözés és a tápanyagellátás közötti szoros kölcsönhatásokat is – sorolta a Kerpely Kálmán Doktori Iskolát irányító egyetemi tanár. 

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója hangsúlyozta: a precíziós gazdálkodásból származó adataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon termesztési körzeteket kell kijelölni. Differenciálni kell körzetenként, táblánként és a precíziós gazdálkodás területén, menedzsment zóna, cella szinten is. Vannak ugyanis olyan területek Magyarországon, ahol bizonyos növények már nem termeszthetők gazdaságosan. A kukorica ezek közé tartozik. Ott kell termelni, ahol azt jövedelmezően tehetik meg a gazdák. 

A szakmai konferencia három szekciójában, a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, az élelmiszerbiztonság, valamint a precíziós tápanyaggazdálkodás és jövedelmezőség témájában tartott előadásokon a szakemberek hangsúlyozták: a kutatás, az innováció, a mesterséges intelligencia és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdálkodók sikeresen alkalmazkodjanak a gyorsan változó környezeti feltételekhez.

Sajtóközpont - ÉE