Ahol magyar kutató még nem járt soha – Bouvet sziget

Első magyar kutatóként járt a norvég antarktiszi területhez tartozó Bouvet szigetén a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense. Radócz László egy nemzetközi tudományos expedíció tagjaként töltött két hetet a gleccserekkel borított szigeten, ahol eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben.

A Bouvet (norvégul: Bouvetøya) sziget területe 58,5 km² és a felszínének több mint 90 százalékát gleccserek borítják. Az 1927 óta Norvégia fennhatósága alá tartozó, minden lakott helytől távoli sziget a világ 10 legritkábban látogatott pontjának egyike.

• 2020-ban a sikeres nyugat-antarktiszi, Dél-Orkney szigeteken zajlott tudományos expedíció résztvevője voltam. Az eredményes projektet követően kaptam most ismét meghívást egy másik, 2026. februárjában és márciusában a norvég antarktiszi területhez tartozó szigetet érintő tudományos, 14 fős expedíciós csapatba. A rövid sarkvidéki „nyárban” a feladatom az ott előforduló endemikus (bennszülött) gombafajok és zuzmók előfordulásának tanulmányozása, valamint a műholdas és rövidhullámú kommunikáció biztosítása volt – mondta el a hirek.unideb.hu-nak az expedíció egyetlen magyar résztvevője, Radócz László.

A Bouvet sziget kiemelt természetvédelmi terület – Protected Marine Area. A szigetre való belépés speciális hatósági engedélyekhez (Norsk Polarinstitutt) és szigorú szabályokhoz kötött.

• A csapat tagjaival január végén találkoztunk a dél-afrikai Fokvárosban, amely az egyik legközelebb fekvő, még lakott település. Az expedíció konténerei a szükséges felszerelésekkel itt várták a behajózást. A kutatócsoportunkra a február 21-i indulást követően egy 6 napos hajóút várt a veszélyes Jóreménység-fok megkerülésével az ARGUS nevű jégtörő fedélzetén. 14 napot töltöttünk a lakatlan szigeten, sátrakban, meglehetősen szélsőséges időjárási körülmények között – elevenítette fel a MÉK Növényvédelmi Intézetének egyetemi docense.

A többségében norvég, izlandi, német, olasz, feröer-szigeteki és ukrán kutatókból álló csapatot és felszerelésüket helikopter szállította a sziget egy jégmentes, magaslati pontjára, ahol szinte folyamatosan fújt a szél.

• A sziget partvidéke meredek sziklákból áll. Nagyon nehéz, veszélyes, szinte lehetetlen a csónakkal történő partraszállás. A repülésre alkalmas „időjárási ablakok” pedig nagyon rövidek, általában 1-2 óra naponta és sokszor napokig kellett várni rájuk. Ezért a kutatócsoport, valamint a teljes felszerelés partra szállítása 3 napig tartott és a hajóra történő visszapakolás úgyszintén. Talán ezért is van az, hogy a föld ezen pontján dokumentáltan eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben – tette hozzá Radócz László.

A kutatók a sikeres expedíció után megkezdték a begyűjtött minták elemzését és konzerválását, valamint az adatok feldolgozását.