Az emberi elme rejtélyei – Agykutatás Hete a Debreceni Egyetemen

Miniatűr agyak, gondolat-vezérelt robotok és az érzelmek titkai – az agykutatás izgalmas világával ismerkedhettek a középiskolások a Debreceni Egyetemen rendezett programsorozaton. Az Agykutatás Hetén a diákok előadásokat hallhattak többek között az AI korának organoidjairól, az Alzheimer-kór terápiás lehetőségeiről, az érzelmek kialakulásáról – sőt azt is megtudhatták, hogyan irányíthatjuk elménkkel a robotokat.

Az Agykutatás Hete egy nemzetközi tudománynépszerűsítő program, melyet a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) is támogat. A rendezvényt minden évben március közepén tartják a hazai orvosképző egyetemeken. 

-    A Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete a kezdetektől csatlakozott az országos programhoz, hogy megismertesse a fiatalokkal, elsősorban a középiskolás korosztállyal az idegtudományt és bemutassa a neurobiológiai kutatások sokszínűségét, szépségét és célját. Nem titkolt szándékunk az idegtudományi kutatások népszerűsítése és vonzóvá tétele a pályaválasztás előtt álló diákok számára, akik az egyetemen folytatva tanulmányaikat remélhetőleg minél többen választják majd a kutatói, oktatói pályát – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Katóné Papp Ildikó, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tanársegéde, a program főszervezője. 

Az érdeklődő diákok előadást hallhattak többek között a miniatűr agyakról, az érzelmek neurobiológiájáról, a sejt-kommunikációs csomópontokról mint terápiás célpontokról az Alzheimer-kórban. Idén az Anatómiai és az Élettani Intézet mellett új résztvevőként a Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszéke is csatlakozott a rendezvényhez, hogy a műszaki tudományok iránt érdeklődőket is bevonják a rendezvénybe.

Az egyetemi oktatók, kutatók előadásaikban közérthetően, interaktívan mutatták be az egyes intézetekben folyó kutatásokat, azok eredményeit és hátterét.  

-    Az Anatómiai Intézet egyik fő kutatási területe a neurobiológiai, azon belül a gerincvelői és agytörzsi neuronhálózattal foglalkozó kutatások. Munkacsoportjaink változatos témákon dolgoznak, a gerincvelői fájdalomfeldolgozástól kezdve a neuron-glia kapcsolatokon át a gerincvelő fejlődéséig. Többféle fájdalommodellben (neuropátiás, gyulladásos és hőindukált) vizsgáljuk a gerincvelői fájdalomfeldolgozó apparátust. Vizsgáljuk bizonyos idegrendszeri fejlődési rendellenességek epigenetikai hátterét és kapcsolatokat keresünk egyes neurodegeneratív kórképek és egyéb degeneratív betegségek között – ismertette Katóné Papp Ildikó. 

A középiskolások nemcsak az előadásokon ismerkedhettek az idegtudományi vizsgálatokkal, hanem a kutatólaborokban is.

Betekintést nyerhettek az Idegélettani Laboratórium (ÁOK Élettani Intézet), az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Elektronmikroszkópos Szolgáltató Laboratóriuma, valamint az Autonóm és Asszisztív Robotika Laboratórium (MK Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék) tevékenységébe. A programokon hét debreceni, egy hajdúdorogi és egy nyíregyházi gimnázium több mint kétszáz diákja vett részt.  

Sajtóközpont - CzA