Milyen nyugdíj előtakarékossági formákra jár az adójóváírás?

A három, államilag is elismert nyugdíj előtakarékossági forma a nyugdíj előtakarékossági számla, az önkéntes magánnyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás. Mindegyik kicsit más, mint a többi. A NYESZ, azaz nyugdíj előtakarékossági számla például egy olyan számlát takar, ahol mindent nekünk kell intézni. Mi magunk adjuk és vesszük a részvényeket például, és mi döntjük el azt is, hogy mikor mennyit tervezünk befizetni. Előnye, hogy igazán jó hozamokat érhetünk el, viszont tényleg érteni kell hozzá a pénzügyekhez és a tőzsdéhez. Az önkéntes magánnyugdíj pénztár és a nyugdíjbiztosítás viszont két olyan lehetőség, amihez azért nem kell profi pénzügyesnek lennünk. Előbbi esetben az államtól teljesen független pénztárakhoz csatlakozhatunk, ahol tagdíjat kell fizetünk és különféle portfóliókat választhatunk az indulásunkkor. Ezeket később le is cserélhetjük. A portfóliókban értékpapírok, például részvények és állampapírok találhatóak. Ezekkel gazdálkodik a pénztár szakembere helyette. Itt lényegében helyettünk adják eszik az értékpapírokat és gyarapítják a befizetéseink összegét. Ez egy egyszerű, viszonylag rugalmas és anyagilag sem megterhelő előtakarékossági lehetőség, viszont átlagos hozamokkal dolgozik. A nyugdíjbiztosítás azonban már egészen szép hozamot is hozhat. Hasonlóan működik, mint a pénztár, viszont itt életbiztosítást is kapunk hozzá, valamint kizárólag a halálunk, rokkantságunk vagy a nyugdíjba lépésünk esetén fizet. A magánnyugdíjpénztár hozamait ezzel szemben tíz év lejárta után már akár ki is vehetjük és elkölthetjük belátásunk szerint. Ebből a szempontból pedig tényleg rugalmas lehetőségről van szó, a nyugdíjbiztosítást maximum ugyanis felbontani lehet – ami elég költséges megoldás. Tehát nem biztos, hogy megéri. Mindenesetre mindegyikre jár az jóváírás, ami sok esetben igen jelentős kedvezményeket adhat.

Mit jelent pontosan az adójóváírás?

Az állami adójóváírást gyakran nevezik adókedvezménynek, ami valójában igen megtévesztő. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy kevesebb adót kell fizetnie annak, aki valamely három, államilag elismert nyugdíj megtakarítási formát választaná. Az „adókedvezmény” valójában azt jelenti, hogy az állam minden évben jóváírja a megtakarítási számlánkon a nyugdíj előtakarékosságra befizetett összeg 20 százalékát maximum 150 000 forint mértékig. Vagyis amit befizetünk, annak minden év után visszakapjuk a 20 százalékát, de nem közvetlen a zsebünkbe. Ez az összeg a megtakarítási számlánkon landol és valójában a saját személyi jövedelem adónkból származik. Vagyis kedvezményről szó sincs, inkább úgy lehetne mondani, hogy az állam az adónkból ad egy kicsit a megtakarítási számlánkra. Ezt a lehetőséget azonban csak a fentebb említett három, államilag elismert megtakarítási forma esetén lehet igénybe venni.

Mire figyeljünk oda az adójóváírás esetén?

Az adójóváírás azonban nem mindenkinek jár olyan mértékben, amit gondolna. Például nagycsaládosoknak és katás egyéni vállalkozóknak nehézkes megoldani például egy magánnyugdíj pénztárnál az adójóváírást ilyen módon. Ennek az oka, hogy ők egyébként is csökkentett adót fizetnek, az állam pedig emiatt a jóváírást is csökkenti vagy egyáltalán nem engedélyezi. Azonban számukra is van egy lehetőség, amivel megoldható. Nyugdíjbiztosítás megkötése esetén eltérhet a kedvezményezett és a megkötő személye, ezért ez a probléma így könnyedén orvosolható. A másik probléma, amit gyakran félre szoktak érteni az adójóváírás kapcsán az, hogy ez az összeg csak az adott évre szóló befizetés 20 százalékát jelenti. Vagyis, ha mi egész évben 120 000 forintot fizettünk be például, akkor az állam 24 000 forintot fog a következő évben jóváírni a megtakarítási számlánkra. Ez maximum 150 000 forint lehet, amit viszont egyébként sem teljesíthetnek sokan, hiszen akkor havonta igen csak jelentős összeget kellene befizetnünk a megtakarításaink közé, hogy kijöjjön ez az összeg. Tehát ne ijedjünk meg, valószínű sokan a 150 000 forintos plafont nem fogják elérni.

Miért éri meg az adójóváírást elfogadni?

A kérdés furcsán hangozhat, de a már említett nagycsaládok és katások esetén egyáltalán nem az. Továbbá léteznek más megtakarítási formák is, amiket nem támogat az állam. Megigényelni a nyugdíj előtakarékosság adójóváírást pedig hosszútávon igenis megéri, hiszen ha csak a már említett évi 25 000 forintos jóváírásról van szó, akkor az tíz év múlva 250 000 forint lesz, ami harminc év múlva már eléri a 750 000 forintos plusz megtakarítást. Ez azért egy plusz nyugdíj kiegészítésnek már egészen jelentős, főleg, hogy hozzáadódik a megtakarításunkhoz, valamint az állami nyugdíjunk mellett kapjuk. Érdemes tehát gondolni erre, és ezzel együtt a jövőnkre.