Anthony Vaccarello új kollekciója csodálatos. Amíg a high fashion, árnyalatokban utal a körülötte folyó eseményekre, a valóság marad a mackónadrágnál, és a pólónál.

A Saint Laurent 2021-es tavaszi ready to wear kollekcióját a - le confinément – azaz „A bezártságot”, a világban zajló események, ezen beül főként a vírusra való reflektálás inspirálta. Vaccarello egy interjúban azt mondta, "A világban zajló események miatt, valami puhábbat és melegebbet akartam."

A vírus okozta gazdasági nehézségek miatt, teljesen abszurd volna, ha pusztán a divat és a shopping szépségeiről írnék.
Jelenleg nehezebb helyzetben vagyunk, így hogy sokan elvesztették a munkájukat. A bevételeink jelentősen csökkentek. Így még inkább igaz, hogy a szokásosnál is jobban meg kell fontolnunk a kiadásainkat. A divatra sokan úgy tekintenek, mint szükségtelen luxusra. A high fashion valóban vagyonokba kerül. Egy átlag keresetű ember nem engedheti meg magának, hogy több százezres vagy milliós nagyságrendű holmikkal pakolja tele a gardróbját. De ez azt jelenti, hogy innentől kezdve semmi közünk nem lehet a divathoz? Csak a pénz dönt a kifinomultság és az önkifejezés ezen formája felől?
A gardrób rendben tartásának csak egy kis része a divatosság. A saját stílusunk ismerete, a trendek előrehaladása, és a következetes vásárlások párhuzamában, nem kell félnünk attól, hogy divatjamúlt vagy közönséges lesz a megjelenésünk. Nagyon sok nő számára fontos a külcsín, függetlenül attól, hogy mennyit költ egy évben ruhákra. Ez nem kizárólag női szeszély. Tény, hogy megtalálni a magunk stílusát és azt összehangolni a mindennapjainkkal, nehéz feladat.

Yves Saint Laurent-nak köszönhetjük a konfekciós ruházatot. Az ő érdeme, hogy ma kifejezésre juttathatjuk a személyiségünket az öltözködés által úgy, hogy az könnyed, lezser, és sikkes is lehet egyszerre. Kollekciói ezzel együtt mégis tele vannak érzelemmel.
A tervezők művészek. Ők képesek arra, hogy ezeket a jelenségeket formákba, színekbe, anyagokba és fazonokba öntsék, amelyeket magunkon viselhetünk. A gazdasági berendezkedésnek köszönhetően, az alapanyag beszerzés, az olcsó munkaerő, a kiszervezés a mennyiség maximalizálása törvényszerűen a minőség romlásához vezetett. A sorozatgyártásban készült tárgyak elveszítik az eszmei értéküket. Az öltözködés minősége nem csak árban nyilvánulhat meg. Egy ember nem attól lesz ön azonos és kifinomult, hogy csak nagy márkák ruháit veszi meg, vagyonokért. Nem kell bemutatni a jelenséget, amikor valaki márkákkal feliratozva grasszál végig a sétálóutcán, vagy posztolja az új cuccait az Instagramon.
A divat kultúrája, Yves Saint Laurant és még számos fantasztikus tervező szellemisége, e torz gazdaságpolitika, és a verető, minden hájjal megkent proli attitűd miatt degradálódott, mélységes mélyre. Ez a viselkedés elidegeníti az embereket attól, hogy akár egy pillantást vessenek a valóban szép dolgokra, amelyek közölnek is valamit az emberrel. Sajnos, amíg egy nagynevű, komoly múltú márkákhoz, az emberek a szélhámos politikusok öltönyeit, az eszkortok fizetségét és a sekélyes, könnyen jött gazdagság mételyét társítják, addig a divat összevetése a kultúrával, parttalan marad.

Forrás: ITT.

Kővári Piros