Nem csak klimatikus előnyei vannak utóbbi alternatívának, hanem a szemnek is jóval barátibb az egyöntetű zöld szín. A rovaroknak, kisebb madaraknak életteret biztosítunk, vagy éppen alapanyagot a fészkelő madarak számára.

Kertészeti vonatkozásban egyre több növény közül választhatunk, hogy melyikből kívánunk összefüggő örökzöld vagy lombhullató sövényt kialakítani (az utóbbi ritka). Sajnos növényvédelmi szakmérnökök megerősítik a kertészeti szakemberek véleményét és leendő sorsát a hazai keleti és nyugati tuják számára. Hazai viszonylatban nincs jövője ezeknek a növényeknek, mivel rengeteg kórokozó (főleg különböző gombák), kártevő (pl.: szú) támadja őket, ráadásul az utóbbi évek klimatikus viszonyaihoz már egyre nehezebben alkalmazkodtak.

Sövénynövénynek javasolt növények:

• leylandi ciprus
• tiszafa
• babérmeggy
• korallberkenye
• fagyal
• szil
• borbolya

Néhány szempontra érdemes odafigyelni, hogy a fent említett kérdésnek megfeleljen a 

sövénynövényem.

Telepítéskor két időpont javasolt: az ősz és a tavasz (én az őszi telepítést jobban preferálom). Ha már van betonkerítés vagy egyéb más meglévő kerítéselem, akkor legalább 80 centiméteres távolság válassza el a sövénytől, mivel a napsugárzás hatására a kerítés felforrósodik, megtartja ezt az hőeneregiát, és egész nap visszasugározza a beszívott hőmennyiséget a növényre. A tövek közötti távolság (tőtáv) általában 80 centiméter kell legyen, természetesen a kisebb növényeket (pl.: fagyalt) lehet egymáshoz közelebb rakni (40 centiméter). A szaporítóanyag nagyon fontos! Alaposan meg kell nézni még a kertészetekben is, hogy egészséges legyen az a növény, amelyet a kertünk elemeként akarunk elültetni. Érdemes konténeres (már begyökeresedett), tehát nem szabadgyökeres növényekkel tervezni, mert sokkal könnyebb és eredményesebb lesz a fakadás. Érdemes 60 centiméter széles és mély ültetőgödröt ásni, melybe elengedhetetlen érett, komposztált marhatrágyát helyezni. Az ültetési távon ajánlatos két karót leverni és egy bálamadzagot kihúzni, hogy az ültetési sor pontos legyen. Ha van jó minőségi kerti komposzt, azt is szórjunk bele bátran az ültetőgödörbe. 

Abban az esetben, ha törmelékes a talajszerkezet vagy homokos a talaj, gondoskodni kell arról, hogy jó minőségű általános föld is kerüljön az ültetőgödörbe. Kellő vízmennyiséggel, 15-20 liter vízzel beiszapoljuk a gödröt és belehelyezzük a növényt úgy, hogy a cserép magassága legyen az ültetési szintmagasság.

Folyamatosan főként a nyári periódusban kell öntöznünk a hajnali vagy esti órákban, kellő vízmennyiséggel.

Ne feledkezzünk meg az évenkénti tápanyagutánpótlásról! Én ezt a munkafolyamatot mindig érett komposztált szarvasmarhatrágyával valósítom meg kültéri növényeim számára.

Fontos a metszés – igen, itt a legkönnyebb elrontani a sövényünket! Ha korosabb növényről van szó, már ültetéskor lehet levélfelületet csökkenteni, ha túl nagy a levélfelület a gyökérzet térfogatával szemben. Kisebb, egyszálas növények esetében is érdemes visszametszeni a növényt maximum a feléig, mivel bokrosodni csak így fog. 

Miért vágjuk vissza a növényeket, mi a célja ennek a munkafolyamatnak?

A cél egyértelműen a dúsítás – minél nagyobb levélzet alakuljon, hogy a növény minél több teret fedjen le. Növényélettani szempontból a metszés hatására a csúcsdominanciát szüntetjük meg. Bármely növény, amely lomblevelet fejleszt, a végálló száron képzi vegetációs időben levelét, hajtását. A legfelső állású lomblevél úgymond „nő a Napba”, vagyis annak irányába. Számtalan növényi hormon van a növényben, amelyekből néhány ezért felelős, hogy a növény ilyen irányú mozgást véghez vigyen. Kezünkkel és metszőolló segítségével eltávolítjuk ezeket a részeket, így megszűnik az úgynevezett apikális csúcsdominancia. A sebhelyhez legközelebb álló rügyekből vagy már meglévő hajtásokból 1-2 átveszi ezt a vezérszerepet, és a növény elindul új életszakaszába. Így 1 visszavágott hajtásból 2 hajtás indukálódik, ezért bokrosodik a növény.

Zöldüljön a kert!

futureofdebrecen.hu