Mindazokat magába foglalja, akik tettek vagy tesznek a vizeink műanyag szennyezése ellen. Nem mehetünk el a probléma mellett az ország egyetlen részén sem, hiszen ezek a vizek tartják életben sajátos érhálózatként kicsiny hazánkat.

PET Kalóznak nevezzük azt, aki részt vett már legalább egy hulladékhegy megtámadásában és segített már legalább egy PET hajó megépítésében és vízrebocsátásában. – 

Aki már egyszer volt nyílt vízen, az tudja, hogy a PET palack légies könnyedséggel úszik a víz felszínén. Évről évre tonnaszám úsznak át kicsiny országunkon, de sokan belőlük maradnak is hosszabb-rövidebb ideig. Ez különösen az áradások idején jellemző, hiszen akkor kilép a folyó saját medréből, és árasztja el vizével és hordalékával környezetét. Ám a hordalék nagyon sokat változott a vízen úszó műanyag hulladékok számát tekintve. Gyarapodott. De késő pesszimistának lenni, és itt az ideje a cselekvő optimizmusnak. Egy maroknyi ember mert nagyot álmodni és nem félt megvalósítani! Ez a PET Kupa, és ők a PET Kalózok.

– Elindultam, abban a reményben, hogy megértem, mit akar tőlem a folyó. Utazásom magasan a Kárpátokban, a Tisza forrásvidékén vette kezdetét. Láttam, milyennek születik ez a folyó: tisztának, frissnek, ihatónak. Aztán a Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyásánál azt is láttam, mit csinálunk belőle. Ezer meg ezer üzenet a palackban. És mindegyik ugyanarról szól: a Tisza bajban van…”.Varga Líviusz

A PET kalózok munkájáról már 1999-ben készítettek filmet Üzenet a palackban címmel.

De hogyan kerültem én a képbe?

Egy jó barátom keresett meg nem is olyan régen, hogy segítségre volna szükségük Tiszalúc környékén, ahol nagy mennyiségű hulladékot jelentettek be az illetékeseknek. Némi egyeztetés és készülődés után – mert, ugye, nincs rossz idő, csak rossz öltözet- mi is belevágtunk a PET kalandunkba. Fantasztikus emberek és jó hangulat fogadott.

Kiérve a területre legelőször műanyag zsákfoszlányok fogadtak, amelynek nagy részét sikerült is összeszedjük. Ám kiderült… küldetésünk még el sem kezdődött. Ez csupán a mezőgazdasági eredetű műanyagszennyezés volt, hiszen ezen a területen is népszerű csomagolóanyagnak számít. Elérve az árterületet – szerencsére- a vártnál jobb helyzet fogadott bennünket. Korábbi elbeszélésekből tudtuk, hogy egy ilyen terület csupán a könyv borítójának számít. Azonban itt is akadt bőven tennivaló! Külön gyűjtöttük a kommunális és a szelektív hulladékot.

Majd, amikor egy nagyobb mennyiség összegyűlt, mert sajnos volt ilyen, levittük a folyó partjára, ahol később hajóra pakolták és vitték tömöríteni. A mi csapatunkban négyen voltunk, mindannyian egytől egyig elkötelezett Kalózok. Óriási élmény volt. Nagyságrendileg 7 darab 200 literes zsáknyi szeméttől óvtuk meg az egyik legszebb folyónkat! 

Duzs László  futureofdebrecen.hu