Mi történik a Vörös-tenger partján?

Szaúd-Arábia alapvetően az Öböl-menti országok stratégiáját követi, akik európai labdarúgóklubokba vásárolták be magukat. Sokan ezt „sportmosásnak” hívják, azaz a szaúdiak a sportot használják a jogsértések által megrontott hírnevük javítására és a rossz emberi jogi adatokról – a nők- vagy a vendégmunkások rossz helyzete – való figyelemelterelésre. Emellett a térség évek óta szembesül azzal, hogy a nyersanyagtartalékaik végesek, emiatt próbálják színesíteni a gazdaságot.

A fociklubokat legitimációs eszközként használva, kívánják kivívni a nemzetközi szereplők figyelmét.

A szaúdiak nemrég léptek be a versenybe a Newcastle United felvásárlásával, majd 2023-ban kapcsoltak magasabb fokozatba az említett bombaigazolásokkal.

A Szaúdi Professzionális Liga felvirágoztatása szinte nemzeti üggyé vált az országban, ezért az állami pénzügyi alap (PIF) többségi tulajdonrészt vett négy klubban (Al-Nassr, Al-Ittihad, Al-Hilal, Al-Ahli). Azóta a pénz nem számít, és sorra jelentették be az újabb és újabb sztárokat: Neymar, Benzema, Firmino, N’Golo Kanté, Brozovic, Fabinho, Rúben Neves, Sergej Milinkovic-Savic stb. A legnagyobb port azonban kétségkívül a sort nyitó Cristiano Ronaldo Al-Nassr-be való igazolása kavarta.

Az arab foci fellendítése nemzetközi ügy(?)

A FIFA a 2016-ban kinevezett Gianni Infantino elnöksége óta több szinten is nyit az arab országok felé. A Klubvilágbajnokságok esetében igen szembetűnő a törekvés: 2016 óta az Egyesült Arab Emirátusok háromszor (2017, 2018, 2021), Katar kétszer (2019, 2020) és Szaúd-Arábia egyszer (2023) rendezte meg a tornát. A FIFA alá tartozó AFC szintén Katarnak adta a 2023-as Ázsia Kupa rendezési jogát, melyet azt megelőzően 2019-ben az Emirátusokban bonyolítottak le. Sőt azóta kiderült, hogy a 2034-es vb-t Szaúd-Arábia fogja rendezni.

Itt érdemes kitérni Katarra, mely még korábban nyerte el a 2022-es vb rendezési jogát. E körül azután súlyos botrány bontakozott ki: olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a katariak kenőpénzekkel befolyásolták a döntést. Majd közvetlenül a kezdés előtt derült ki, hogy

a nagy stadionépítések során az ázsiai vendégmunkásokat embertelen körülmények között dolgoztatták és sokan életüket vesztették az építkezéseken.

Mindennek tetejében ez volt minden idők eddigi legdrágább (220 milliárd $) összköltségű világbajnoksága, hiszen teljesen új létesítményeket kellett felhúzni a sivatagban.

Katar azelőtt sohasem szerepelt vb-n, így a válogatott fejlődése érdekében észak- és dél-amerikai versenysorozatokba vásárolták be magukat. A vb-re rendezőként készülve előbb a Copa Americaban szerepeltek (a csoportkörből egy pontot szerezve nem jutottak tovább), majd 2021-ben a Gold Cup elődöntőjéig, majd már a vb után 2023-ban pedig a torna negyeddöntőjéig meneteltek. Azonban a katari válogatott a hazai rendezésű világbajnokságon végül összesen egy gólt lőtt és a csoportkör után búcsúzott.

Hol tartanak most?

Az említett országok FIFA ranglistán elfoglalt helyei sorrendben: Szaúd-Arábia 56., Katar 58., Egyesült Arab Emirátusok 64. Nemzetközi szinten tehát a középmezőnybe sorolhatók, ám egy-két meglepetést leszámítva – Katar 2019-ben Ázsia Kupát nyert, Szaúd-Arábia a 2022-es vb csoportkörében legyőzte Argentínát – továbbra sem meghatározó szereplői a világ labdarúgásának a válogatottakat tekintve.

Ráadásul rekordösszegű igazolások ide vagy oda a 2023-as Klubvilágbajnokság megmutatta, hogy egy szaúdi topcsapat egyenlőre korántsem veheti fel a versenyt az európai csúcsfutball-lal. Valamint nemzetközi viszonylatban is van még hova fejlődniük, hiszen a rendezőként induló Al-Ittihad simán, 3-1-re kapott ki az egyiptomi Al Ahli FC-től, így el sem jutott odáig, hogy játszhasson a Manchester Cityvel.

Túlzó és lesújtó vélemények

A fentebb leírtakról alkotott vélekedések jelentősen eltérnek egymástól. A FIFA elnöke, Gianni Infantino például a katari vb alatt folyamatosan a védelmébe vette a rendezőt és kijelentette, hogy:

„Ez volt minden idők legjobb világbajnoksága.”

Ami a szaúdi igazolásokat illeti, egyes játékosok kifejezetten pozitívan látják a helyzetet. Romelu Lukaku szerint:

„…két éven belül a szaúdi liga lesz az egyik, ha nem a legjobb bajnokság a világon. A klubok ott sokat tesznek azért, hogy a nagy játékosokat elcsábítsák. Egyre csak fejlődnek. A világ legjobb bajnoksága lehet.”

A legmerészebb kijelentést Ronaldo tette, aki egyenesen kijelentette, hogy:

„A szaúdi liga már most jobb, mint a francia bajnokság”

Az enyhén szólva is túlzónak tűnő vélemények mellett azonban vannak ellenérvek is. Aleksander Ceferin, az UEFA első embere szerint ez a fajta „elszipkázási” folyamat veszélyt jelent az európai futballra nézve, ezért kijelentette, hogy:

„Amíg én vagyok az UEFA elnöke, addig nem lesz BL-finálé Szaúd-Arábiában.”

Az utóbbi években divatossá vált, hogy az európai topbajnokságok (olasz, spanyol) Szaúd-Arábiába viszik a szuperkupa meccseit. Ennek azonban vannak hátulütői: jóval kevesebb néző látogatott ki a stadionba, mivel más futballkultúráról van szó. Az is aggályos, hogy a hazai szurkolóknak komoly nehézséget jelent ilyen messzire utazni, a költségekről nem is beszélve.

Az arab labdarúgás-építő stratégia célja a bajnokság színvonalának emelése és a válogatott fejlődése, emellett pedig a gazdaság átstruktúrálása. Viszont a fentiek alapján látható, hogy a folyamat egyrészt nem tartható fenn hosszútávon, mivel olvashattunk elégedetlenkedő, sőt a szaúdi ligát azóta el is hagyó játékosokról. Másrészt a horribilis összegű anyagi ráfordítás nem hozott olyan szintű változásokat, melyek hirtelen a csúcsra repítették volna akár a katari vagy a szaúdi focit. Összességében kijelenthető, hogy a „bevásárlás” nem megoldás az utánpótlásnevelés és az edzőképzés esetleges hiányosságaira.

Takács Mátyás

Fotó: Fayez Nureldine / AFP