A DEAC férfi röplabdacsapata az év első hazai bajnokiján a MAFC-ot fogadta szombaton. Sajnos Fodor Antal együttese nem bírt az utóbbi hetekben remek teljesítményt nyújtó budapesti vetélytárssal, az ütközet végeredménye 0:3 lett. Játékosaink ezt megelőzően legutóbb az első fordulóban maradtak alul a DESOK-ban: október elején a szegediek diadalmaskodtak 3:2-re a csarnokunkban.

– El kell ismerni, hogy a MAFC megérdemelten nyert – kezdte az értékelést Fodor Antal. – Több tényező okozta a vereségünket, például Tóth Andris sérülése miatt nem a megszokott kezdőcsapattal vághattunk neki a találkozónak. Azt sem lehet elvitatni, hogy ellenfelünk az előzetes várakozásokhoz képest jobb teljesítményt nyújtott, nyitásban és átütőerőben egyaránt fölénk kerekedett. Az első szettben gyakorlatilag végig vezettünk, aztán jött egy kisebb gödör, aminek köszönhetően fordítottak a vendégek. Ennek a játszmának az elvesztése döntően befolyásolta a találkozó többi részét. A második játékrészben küzdöttünk, de a vendégek voltak fölényben. A harmadik felvonásban kicsi szerencse kellett volna ahhoz, hogy összejöjjön a szépítés – mutatott rá tapasztalt vezetőedzőnk.

Régi-új feladónk, Bakóczy András a harmadik periódusban kapott bizonyítási lehetőséget. A 29 esztendős játékos hamar felvette a találkozó ritmusát, és jó megoldásait látva úgy fest, hogy nagy erőssége lehet együttesünknek.

– Egy feladó kiesése mindig nagy problémát jelent, ezt mi is megtapasztaljuk Tóth András hiányában. Bakóczy Andris még nem illeszkedett be teljesen a csapatba, ennek ellenére remekül játszott. Azt várom, hogy pár héten belül összecsiszolódik majd a társaival. A hétvégén Székesfehérváron vizitálunk, ezen a bajnokin munkahelyi elfoglaltsága miatt nem számíthatunk Bakóczy Andrásra, ám így sem feltartott kézzel lépünk pályára.  Nyilván egy fehérvári bravúr sokat érhetne, de akkor sem dőlnénk a kardunkba, ha kikapnánk. Sok van még hátra az alapszakaszból, minden csapatnál történhetnek nem várt események, ezért nem is érdemes nagyon előretekinteni – zárta mondandóját Fodor Antal.

Fotó: Derencsényi István