A kiváló hálóőr 2018 óta négy sikeres szezont teljesített Debrecenben, és a minap szignálta a plusz egy évre szóló szerződését, amely így 2024-ig érvényes, hiszen tavaly kétéves kontraktust kötött. Neve lassan összeforr a várossal, ahol a kezdetektől óriási közönségkedvenc, a szurkolók el sem tudják képzelni csapatukat a nagyszerű kapuvédő nélkül. A vonzalom kölcsönös, bár évente megkörnyékezik ajánlataikkal a miénknél tehetősebb egyesületek, ő mindeddig a egyetemisták kötelékében maradt és megmaradt ugyanannak a csendes, néha túlontúl is szerény sportembernek, akinek négy évvel ezelőtt megismertük.

Hogy hosszabb távra is elkötelezte magát, abban komoly szerepe lehet az évente ismétlődő szakmai sikereknek. 2003-ban, székesfehérvári játékosként lett először az „Év újonca” és azóta sem kerülik el a megtisztelő címek és elismerések. 2018-tól kezdődően négy alkalommal nyerte el az Erste Liga legjobb kapusa, háromszor az év legjobb hálóőre címet, 2020-21-ben pedig az év játékosának is megválasztották. Folytatja a családi hagyományokat, készül a természetközeli civil életre, a múlt évben fejezte be a Debreceni Egyetem vadgazda mérnöki szakát, jelenleg mesterfokon tanul tovább.

Jeleztem neki, hogy nem látszik valami kipihentnek, mire kis félmosollyal vázolta a helyzetet.

H.Z.: Számomra a hokiszezon után hamar elkezdődik az egyetemi „szezon”, azaz a vizsgaidőszak. Ez az idén a múlt héten indult és nagyjából júliusig tart. Erre a félévre tíz tantárgyat vettem fel, ezekből négyet már megoldottam, még hat vizsgám van hátra, melyek mind nagyon kemények. Ilyen például a biometria, egy roppant komplex tantárgy, amelyben számítógépes szoftver segítségével különböző dolgokat hasonlítunk össze a biológia területén. A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi-és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) működik egy hal-laboratórium, most éppen arra keressük a választ, miként küszöbölhető ki, hogy a csukák megegyék az ivadékaikat és így tönkre tegyék a tenyésztési folyamatot. Ez egy akvakultúrás kutatási központ, amelyben más halfajokkal, sőt növényekkel is kísérletezünk. A labor izgalmas hely, gondolkodom azon, hogy a kínálatukból választanék szakdolgozati témát. Előttem van még a nyári üzemi gyakorlat is, amit kötelező teljesíteni.

– Milyen benyomásokkal érkeztél haza az 1/A-csoportos vb-ről?

H.Z.: Abszolút pozitív benyomásokkal gazdagodva tértem haza. Nem is lehettek másféle élményeim, hiszen sikerült feljutni az elitbe. Ami az én szerepemet illeti: mivel nem sokkal a világbajnokság előtt összeszedtem egy kisebb sérülést és egy betegséget is, a szövetségi kapitánnyal együtt úgy döntöttünk, hogy nem érdemes kockáztatni. Már csak négy meccsem hiányzik a századik válogatottsághoz, bízom abban, hogy ez is összejön jövőre, a vb ideje alatt.

– Gondolom, egy kis pihenés most jót tenne…

H.Z.: Az sem lenne baj, ha több időm volna a családra, erre azonban egy kicsit még várni kell. Hétfőn komolyabban is elkezdek kondizni, ez nekem sokat segít, testileg és lelkileg is felfrissít.

– A klubhoki szintjén mit vársz a következő szezontól?

H.Z.: Jó lenne harmadszor is bejutni a Magyar Kupa döntőjébe és a múlt idényhez képest előrébb végezni az Erste Ligában. Ennek feltétele, hogy egy ütőképes csapat álljon össze itt az előszezon során. Annyit a magam nevében feltétlenül megígérhetek, hogy mindent meg fogok tenni a minél jobb szereplés érdekében.

=MK=