Az államnak sokkal olcsóbb az új rendszer, hiszen eddig csak vesztesége volt a hulladékgazdálkodás működtetéséből – nyilatkozta az Index megkeresésére Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, aki arra is kitért, hogy olyan rendszert építenek, amely a lehető legjobban használja az ország évi 4-5 millió tonna települési szilárd hulladékát.

A korábbi magyarországi hulladékkezelési rendszer szétaprózódott és pazarló volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy 2021-es adat: 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 alvállalkozó végezte a tevékenységet, emellett további 80 létesítményüzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában. A 2021-ben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, ebből 2 414 738 tonnát vegyes hulladékként gyűjtöttek be. 

EZ A MŰKÖDÉSI FORMA NAGYON KÖLTSÉGES VOLT, ÉVENTE 40-50 MILLIÁRD FORINT VESZTESÉGET TERMELT. 

A MOHU július 1-jén indította el új rendszerét. Olcsóbb, egységes, hatékonyabb, a környezetünket védő, az EU-s célokat teljesítő hulladékgazdálkodás érdekében írták ki korábban a koncessziós eljárást, amit a Mol-csoport nyert meg. Az uniós célok szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint maga a brüsszeli statisztika: Magyarországon 2021-ben egy főre vetítve 416 kilogramm hulladék keletkezett, ebből mindösszesen 34,9 százalékot hasznosítottak újra. Az iparágban fordulópont volt, amikor 2021-ben a kormány módosította a hulladéktörvényt. Ez új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási tevékenységet. A jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli.

A hulladék érték. Régen tulajdonképpen nem létezett hulladék a falvakban a ház körül, mert mindennek megvolt a helye. A fogyasztói társadalommal azonban nagy mennyiségű hulladékot kezdtünk el termelni: textilt, műanyagot, elektromos eszközöket, csomagolóanyagokat. Ezt kell most ipari eszközökkel újrahasznosítani és véget kell vetni a pazarlásnak

– mondta az Indexnek Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, aki nem takargatta azt sem, hogy a hulladékgazdálkodás egyben lehetőség is a vállalat számára. „Olyan rendszert építünk, amely a lehető legjobban használja fel az ország évi 4-5 millió tonna települési szilárd hulladékát, ami a teljes hulladék egynegyede” – összegezte. 

Nézzük a számokat!

A MOHU 4,5 millió háztartás 2 millió gyűjtési pontján keletkezett és 1,2 millió gazdasági társaság által termelt hulladék begyűjtéséért és kezeléséért felelős. Ennek mintegy felét napjainkban Magyarországon egyszerűen lerakják, vagyis eltemetik, és csak egyharmadát hasznosítjuk újra. A MOHU feladata, hogy az újrahasznosítást 65 százalékra növelje, a lerakást pedig 10 százalékra csökkentse – csak a tisztánlátás miatt fontos itt megjegyezni: ezek egyben európai uniós célok is. Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra 2021-ben, ez 3,6 százalékpontos növekedés 2017-hez képest, és a hulladék mennyiségében minden elemzés további növekedést vár. Az EU 2030-ra 60 százalékos célt tűzött ki a települési hulladék újrafelhasználására és újrahasznosítására.

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Többek között ez biztosítja a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. Az EU öt termék esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását: az egyszer használatos műanyag termékek egy részére, az elektromos, elektronikai berendezésekre, a csomagolásokra, a járművekre, az elemekre, akkumulátorokra.