Közel két évtizede bocsát ki különös jeleket az elsőként felfedezett szuperföld. Eddig nem tudták, mi lehet ennek az oka, kutatók egy csoportja azonban most fényt deríthetett a rejtélyre.

Egy új tanulmány szerint a Földhöz közel eső pokoli világ vulkánjai rendszeresen aktívvá válnak, és forró gázokat lövellnek ki, amelyek légkört képeznek. Ez az atmoszféra azonban a bolygón tapasztalható extrém körülmények miatt nem tartós, idővel távozik, és az égitest ismét légkör nélkül marad. Az elmélet teszteléséhez a James Webb űrteleszkóppal fogják figyelni a bolygót a szakemberek.

A Földhöz közel eső pokol

A szóban forgó 55 Cancri e nevű bolygó egy kőzetbolygó, körülbelül nyolcszor akkora tömegű, mint a Föld. 2004-ben fedezték fel, mintegy 40 fényévre van tőlünk. Az 55 Cancri e nagyon közel kering a csillagához, mindössze 17 óra alatt megkerüli azt.

Az 55 Cancri e egyik legérdekesebb tulajdonsága az ún. tranzitjele. Ez a Földről tapasztalható fényességváltozás; amikor a bolygó elhalad a csillaga előtt, kitakar valamennyit annak fényéből, ezt pedig műszerekkel érzékelni lehet.

VAN, AMIKOR AZ 55 CANCRI E NEM BOCSÁT KI LÁTHATÓ FÉNYT, MÁSKOR VISZONT VAKÍTÓAN FÉNYES. INFRAVÖRÖS TARTOMÁNYBAN ELLENBEN FOLYAMATOSAN KÜLD VÁLTOZÓ ERŐSSÉGŰ JELEKET.

A furcsa jelek magyarázata

Az infravörös tartományban működő Spitzer űrteleszkóp vizsgálatai alapján megállapították, hogy a szuperföld nappali oldalán perzselő, 2427 Celsius-fok feletti hőség tombol, míg éjszakai oldala valamivel „hűvösebb", 1127 Celsius-fokos.