A Ghost Robotics négylábú gépeit tesztelik katonai célú alkalmazásokra - a drónokkal együttműködő gépeket városi környezetben vetnék be.

A szingapúri Védelmi Minisztérium alá tartozó DSTA (Defence Science and Technology Agency) 2021-ben kötött szerződést a philadelphiai székhelyű Ghost Robotics céggel olyan négylábú harci gépek kifejlesztéséről, amelyek egy lehetséges fegyveres konfliktus során bizonyos feladatokat a katonáktól átvállalva működhetnek. A biztonsági, védelmi és esetenként humanitárius jellegű akciókban résztvevő robotokat elsősorban városi környezetben vetnék be vagy olyan helyeken, ami nehezen megközelíthető és kockázatos az emberi erők számára.

Az elmúlt két évben a gyártócég leszállította a robotokat, amelyek felszerelése és tesztelése is megkezdődött, a most zajló Exercise Forging Sabre keretében pedig terepen, nagyközönség előtt is kipróbálják a gépek képességeit. A gyakorlatot kétévente rendezi meg az Egyesült Államokban a szingapúri katonai erők (SAF) és az esemény több mint ezer résztvevője között a hadsereg és tengerészet tagjai mellett a védelmi technológiai szektor képviselői is közreműködnek a tesztek során. A technológiai újdonságok a modern harcászat alapvető részét képezik, de ezek bizonyos formái ellentmondásos megítélés alá esnek, az általuk a harctereken megjelenő potenciális kockázatok miatt.

Ebbe a kategóriába esik a négylábú robotok, azaz robotkutyák használata is, amelyek életmentő szerepet játszhatnak a műveletek során, de fegyverrel felszerelt változataik fenyegető disztópia megvalósulásának lehetőséget vetítik előre. A robotkutyák katonai célú felhasználását és gyilkolásra alkalmas verzióinak kialakítását még a Boston Dynamics is ellenzi, pedig ők eredetileg a DARPA-val együttműködésben éppen a katonák segítésére kezdték első mechanikus négylábúikat fejleszteni. Igaz, hogy a cég teherszállításra, valamint felderítői munkákra szánta a gépet, később pedig, mikor BigDog nevű alkotmányuk szolgálatra alkalmatlannak bizonyult, az utódjaként megjelenő Spotot már hétköznapi alkalmazási körök betöltésére tervezték. A lőfegyvert vagy éppen lángszórót hordozó robotok, amelyek méghozzá mesterséges intelligencia által irányítva nem feltétlenül állnak mindig humán kontroll alatt, de felépítésük miatt gyorsan és könnyen bejutnak sok helyre értelemszerűen egy aggodalomra okot adó jövő képét vetítik előre, de egyúttal olyan előnyt is jelentenek a harcmezőn, ami vonzó hatással bír a hadseregek számára.

Egyelőre azonban akár a rendőrségek körében szolgáló, akár a katonaságok kötelékében tesztelt robotkutyák többségében fegyvertelenek (néhány eset kivételével) és a szingapúri Védelmi Minisztérium sem gyilkolásra, hanem felderítési munkákra szánja őket. Az Exercise Forging Saber napjai alatt több robotkutyát is bemutattak, amelyek szenzorokkal felszerelve 3D-ben modellezik a környéket és részletes térképet tudnak készíteni a felderítendő terepről, amelyet így a katonáknak nem kell közvetlen közelről megfigyelni. A gépek kockázat esetén könnyebben feláldozhatóak és méreteiknél fogva olyan helyekre is bejutnak, amelyek másképp megközelíthetetlenek lennének.

A távoli irányítású vagy részben automatizált robotkutyák méghozzá nem csak az irányítóközponthoz, hanem más gépekhez is kapcsolódhatnak, rajban végezhetik a feladataikat és egy földi és légi egységekből álló flottát alkothatnak. Az Exercise Forging Saber során drónokat is teszteltek, amelyek a magasból végzett adatgyűjtéssel segítik a hadsereget. A drónok előre beprogramozott útvonalon haladnak és a készített felvételeket algoritmusok segítségével elemzik, így automatikusan felismerik a célpontokat és az irányítóik számára már a felcímkézett felvételeket küldik el, megkönnyítve a tájékozódást. A végső döntés a szükséges akcióval kapcsolatban továbbra is az emberek kezében marad.

A gyakorlaton a robotkutyák és drónok mellett HIMARS rakétarendszert, AH-64D Apache helikoptereket, F–16 Fighting Falcon és F-15SG vadászrepülőgépeket is bevetettek, amelyeket számos szenzor segít a feladatok megoldásában, de az emberi vezető vagy pilóta nélküli, automatizált rendszerek kiemelt figyelmet kaptak egyedi jellemzőik miatt. A bemutatón a magasabban repülő Heron 1 UAV (pilóta nélküli légi jármű) és a felszínhez közelebb haladó mikrodrónok együttműködésével például demonstrálták a növelt felderítőképességet, amivel még a lombkoronák alá is beláttak a gépek segítségével. Az MIIDS rendszerrel (Mobile Imagery Intelligence Dissemination System) a felszámolt célpontokról azonnali megerősítést kaphatnak az irányítók.

Az automatizált és félig automatizált gépek és az "okoshadviselés" előtérbe kerülése nem csak Szingapúrban, hanem más nemzetek stratégiájában is egyre inkább megjelenik. A Ghost Robotics Vision 60 robotkutyájával az Egyesült Államok és Nagy Britannia hadserege is kísérletezik, tavaly a britek gyorsreagálású egysége (16 Air Assault Brigade) próbálta ki a gépet, amely távoli irányítással működtetve, lidarral és érzékelőkkel méri fel a terepet.

"A 360 fokos hadviselés idejében a szoftver és nem a hardver adja a taktikai előnyt."

- összegezték a brit hadsereg beszámolójában.